szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Januártól már nem éri meg az alacsonyabb áfakulcsot biztosító uniós országba költöztetni az online szolgáltatást nyújtó cégeket. Mutatjuk az új szabályozással bekövetkező változásokat.

2015-től már nem éri meg az elektronikus szolgáltatást nyújtó vállalatoknak alacsony áfakulcsot biztosító uniós országba költözniük, hiszen januártól a B2C tranzakciók után is az igénybe vevő lakóhelyén érvényes forgalmi adót kell majd megfizetniük – mutat rá az adótanácsadással és könyvvizsgálással foglalkozó Baker Tilly Hungária szakértője. A magyar költségvetés a külföldi áfabevételek miatt nyerni, a végfelhasználók pedig – a magasabb áfát áremeléssel kompenzáló külföldi szolgáltatók miatt – jó eséllyel veszíteni fognak az új szabályozással. A szakemberek szerint a direktíva pontos alkalmazása összetett tranzakciók részletes elemzését igényelheti, ezért a tanácsadókkal nem jól ellátott e-szolgáltató startupoknak és a kkv-knak ugyancsak nem kedvez.

November 27-én a Skype online telefonszolgáltató rövid e-mailben arról tájékoztatta magyar ügyfeleit, hogy 2015. január 1-jétől – az új szabályozásnak megfelelően – az EU-ban élő ügyfeleiknek a vevők saját lakhelyén érvényes áfát számítják majd fel; szemben a jelenlegi 15%-os forgalmi adóval, ezért „előfordulhat, hogy kismértékű növekedés lesz tapasztalható a hívásalapú fizetéses hívások áfát is tartalmazó díjszabásában”. A levélben megadott példa alapján pedig gyorsan kiderül, hogy a Skype kérdés nélkül a végfelhasználókra hárítja majd az áfakulcsváltozás különbözetét.

„Eddig a cégek jellemzően alacsony áfakulcsú országot választottak az e-szolgáltatások nyújtásához, de január elsejétől megszűnik az ilyen országok versenyelőnye – foglalta össze Bagi Márta a cég szakértője. – Ezzel megvalósul az az alapelv, hogy az áfának mint fogyasztási adónak abban az országban kell bevételt képeznie, ahol az árucikket vagy szolgáltatást igénybe vették.”

A változás nem érinti a termékértékesítést, ahol csak a megrendelés történik elektronikusan, illetve – a távközlési, műsor- és elektronikus szolgáltatásokon kívüli – összes egyéb szolgáltatást sem. A törvény hatálya alá esik ugyanakkor a szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése, az elektronikus tárhely biztosítása, a honlap hostingja és üzemeltetése, az adatbázis elérhetővé tétele, valamint a távoktatás, a zene, film vagy játék rendelkezésre bocsátása, illetve a politikai, kulturális, művészeti, sport- és szórakoztatási célú médiaszolgáltatás.

Ezeken kívül változatlan marad a szabályozás tudományos, művészeti, sport- stb. eseményekre szóló belépőjegy, illetve az „online foglalt” tárgyi jellegű szolgáltatások, például szálláshely vagy étterem foglalásakor, ezek ugyanis továbbra is az esemény helyén, illetve a szálláshely, étterem földrajzi helye szerinti országban adóznak.

Ha az e-szolgáltatásokat „egy csomagban” értékesítik (pl. telefon-televízió-internet), akkor a teljesítés helye az igénybe vevő letelepedési/tartózkodási helye, de ha az értékesítendő szolgáltatáscsomag több elemből áll, és nem minden elemére vonatkozik a 2015-ös módosítás, akkor meg kell vizsgálni, hogy a csomag egyetlen szolgáltatásnak minősül-e, vagy több különböző elsődleges szolgáltatást vásárol a végfelhasználó. Az előbbinél a „főszolgáltatás” alapján kell besorolni a teljes csomagot, míg az utóbbinál minden elemét külön-külön kell megítélni. Fontos, hogy a többelemes csomagot nem szabad mesterségesen elemekre szedni, ha az gazdasági szempontból egyetlen szolgáltatás.

Többszereplős értékesítéskor a végső felhasználónak történő e-szolgáltatás után az áfát az köteles megfizetni, aki a szolgáltatást nyújtja. Ha a tartalom tulajdonosa – például egy előadó a zeneszámait közvetlenül a saját weboldalán keresztül értékesíti –, akkor az áfa fizetésére is ő kötelezett.

Ha azonban a tartalomtulajdonos megállapodást köt egy gyűjtőportállal, hogy a tartalmat helyette értékesítse, akkor gyűjtőportál minősül majd közvetítőnek. A közvetítőt pedig úgy kell tekinteni, hogy saját nevében veszi igénybe és egyben nyújtja is ezeket a szolgáltatásokat. Tehát – mint nyújtó fél – ő lesz az adó fizetésére kötelezett, nem pedig a csengőhangok tulajdonosa.

„Egy-egy ilyen értékesítési lánc rendkívül bonyolult lehet, hiszen az értékesítő vállalkozásokon kívül a tranzakció sikerességéhez szükség lehet még a fizetési szolgáltatóra, az internetszolgáltatóra vagy akár a mobilszolgáltatóra is. Ilyen esetekben indokolt a szakember bevonása” – állítja Bagi Márta.

 

 

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Egy budapesti óvónő volt az elhunyt koronavírusos kismama, a baba túlélte

Egy budapesti óvónő volt az elhunyt koronavírusos kismama, a baba túlélte

Betonfalat emeltek közvetlenül a partra az agárdi szabadstrandon

Betonfalat emeltek közvetlenül a partra az agárdi szabadstrandon

Négymillió beoltottnál jöhet a teljes kulturális nyitás

Négymillió beoltottnál jöhet a teljes kulturális nyitás