"Az egyik legjelentősebb büntetésről van szó az összeget illetően" – mondta sajtótájékoztatóján Thierry Dahana, a hatóság alelnöke, aki szerint nagyon szervezetten történt a kartellezés. 

A legnagyobb büntetést 56,1 millió eurós összegben a Lactalis Nestlére szabták ki, amely a világ vezető tejtermékgyártójának, a Lactalisnak és a Nestlé svájci élelmiszergyártónak a közös vállalata. A cég azonnal fellebbezett a szerinte szélsőségesen szigorú büntetés ellen. 

A Senagral nevű vállalatot, amely a Senoble-csoporthoz tartozik, 46 millió euróra büntette a hatóság. Az Andros nevű vállalat Novandie leányvállalatának pedig 38,3 millió eurót kell befizetnie. 

A kisebb gyártókat tömörítő Maitres Laitiers du Cotentin nevű szövetkezet 22,9 millió eurós büntetést kapott, a Triballat nevű kisvállalkozót 1,4 millió eurós büntetés sújtja. A kisebb cégek közül csak egy, a Saint-Maló-i tejtermékgyártó vállalat vitatta a vádat, rá 300 ezer eurós büntetést szabott ki a hatóság.  

Az egyik legnagyobb tejgyártó, a Yoplait megúszta a büntetést. Nem azért, mert nem vett részt a kartellezésben, hanem azért, mert ő leplezte le a törvénytelenséget. A francia cég többségi tulajdonosával, az amerikai General Millsszel fordult a hatóságokhoz 2011-ben. Miután a másik 11 kartellezőre vonatkozó terhelő bizonyítékokat átadták a hatóságoknak, a törvény számukra felmentést biztosított a büntetés alól. 

A Yoplait és a General Mills képviselőinek úgynevezett titkos naptárából értesült a versenyhivatal azokról a titkos mobiltelefonokon folytatott telefonbeszélgetésekről és találkozókról, amelyeken a konkurensek összehangolták kereskedelmi politikájukat a nagy áruházláncok felé, elsősorban a joghurtok áremeléseit illetően. 

Az első megbeszélések 2002-re nyúlnak vissza, de a tényleges kartellezés 2006 és 2012 között történt, amelyet 2006 december és 2007 decembere között hét megbeszélésen, 2008-ben pedig öt találkozón készítettek elő a vállalatok. A találkozókra párizsi szállodákban és kávézókban került sor, a diszkréció miatt minden alkalommal más helyen.  

A hatóság 2011-ben hasonló döntést hozott a mosóporokat gyártó vállalatokkal szemben, tavaly decemberben pedig háztartási szereket és kozmetikai árucikkeket gyártó vállalatokra szabott ki egymilliárd eurós büntetést árkartellezés miatt.