A felek között szóban építési szerződés jött létre egy családi ház kivitelezésére. Az üzletszerűen építőipari kivitelezési tevékenységet folytató felperes az építési munkát elvégezte, a megrendelő alperes azonban a vállalkozói díjat maradéktalanul nem fizette meg, és a pótmunkák ellenértékét sem egyenlítette ki.

Az elsőfokú bíróság igazságügyi szakértői bizonyítást folytatott le az elvégzett munka értékének meghatározása érdekében, és a szakvéleményben foglaltak alapulvételével kötelezte az alperest a hátralékos vállalkozói díj megfizetésére. A másodfokú bíróság azonban – az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva – az alperest terhelő marasztalás összegét felemelte, érvelése szerint ugyanis a felek között a szóbeli szerződés kikötéseinek megfelelően kell elszámolni, a szerződés tartalmát pedig a bizonyítékok mérlegelése alapján megállapíthatónak ítélte.

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán indult felülvizsgálati eljárásban a Kúria megállapította, hogy miután a felperes üzletszerűen folytat építőipari kivitelezési tevékenységet, a felek között szóban létrejött vállalkozási szerződés – a jogszabályban előírt kötelező alakiság megsértése, az írásba foglalás elmaradása miatt – érvénytelen – írja az Adózóna. Megállapította a Kúria azt is, hogy az érvénytelenség lehetséges jogkövetkezményei közül az adott esetben kizárólag a szerződés hatályossá nyilvánítása merülhet fel, és ennek keretei között kerülhet sor a felek közötti elszámolásra.