Az LMP szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is felelős a kapuvári húsüzem csődjéért. Lengyel Szilvia, a párt vidékfejlesztési szakszóvivője közleményében a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság napokban hozott döntésére hivatkozva azt írta: a kapuvári húsüzem csődjében jelentős szerepet játszhatott, hogy a NAV jogtalanul állapított meg a cégnél több százmillió forintos adóhátralékot.

"Az LMP szerint a kormány felelőssége, hogy az adóhatóság valódi okok és következmények nélkül büntethet meg és tehet tönkre vállalkozásokat" - közölte Lengyel Szilvia, aki szerint az adóhatóságnak sokkal inkább a hálózatos áfacsalások felszámolásával kellene foglalkoznia, nem pedig magyar vállalkozások "alaptalan vegzálásával".

Az ügy

Egy hete jogerősen hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a NAV-ot, amely a jelenleg felszámolás alatt álló Kapuvári Hús Zrt.-nél több százmillió forintos adóhiányt állapított meg – közölte a Győri Törvényszék szóvivője múlt csütörtökön az MTI-vel. (A Kapuvári Hús Zrt.-vel foglalkozó cikkeinket itt találja összegyűjtve.)

Foltányi Árpád, a Kapuvári Hús Zrt. volt gazdasági igazgatója elmondta, hogy a bíróság a határozattal nemcsak neki, hanem a gyár volt dolgozóinak is "erkölcsi elégtételt szolgáltatott", mert bizonyítást nyert, hogy törvényesen dolgoztak. Emellett reményét fejezte ki, hogy a dolgozók elmaradt, mintegy 100 millió forintos bére kormányzati segítséggel végre rendeződni fog.

A Győri Törvényszék szóvivőjének tájékoztatása szerint a közigazgatási perben az első fokon eljárt adóhatóság a Kapuvári Hús Zrt. terhére 2011-re vonatkozóan visszamenőleg több mint 854 millió forint adóhiányt állapított meg (személyi jövedelemadó, áfa és eho), amely után 638 millió 745 ezer forint adóbírságot szabott ki 167 millió 542 ezer forint késedelmi pótlékkal és 500 ezer forint mulasztási bírsággal.

A NAV határozata szerint a Kapuvári Hús Zrt. és egyik beszerzési partnere között nem volt tényleges gazdasági tevékenység, a vállalat befizetései fiktívek voltak, a beszerzések közösségi beszerzésnek minősültek, így a Kapuvári Hús Zrt.-nek fizetendő áfája keletkezett. Emellett a NAV szerint az egyéni vállalkozóval kötött ügyletek láncértékesítésnek minősültek. A NAV az egyéni vállalkozóval kötött beszerzéseket közösségen belüli beszerzésnek tekintette.

2012 őszén leállt a kapuvári húsgyár

Túry Gergely

A Kapuvári Hús Zrt. fellebbezett az első fokú határozat ellen. A NAV másodfokon 652,4 millióra csökkentette a megállapított áfa-különbözetet, és 475 millióra mérsékelte a bírságot a 124,5 millió forintos késedelmi pótlék mellett.

A másodfokú eljárás a korábbi megállapítást részben tisztázatlannak tartotta, mert nem volt bizonyítható, hogy a befogadott számlák hitelesek-e, vagy láncügyről volt szó. Álláspontjuk szerint a Kapuvári Hús Zrt. adólevonási joga a vizsgált számlák tekintetében nem tagadható meg.

Az adóhatósági határozat ellen a Kapuvári Hús Zrt. a határozat megváltoztatását, hatályon kívül helyezését, új vizsgálat lefolytatását, valamint az adóbírság és a késedelmi pótlék hatályon kívül helyezését kérte. Indoklásuk szerint a NAV a Kapuvári Hús Zrt. gazdasági tevékenységét meghatározó tényleges és releváns tényeket, körülményeket figyelmen kívül hagyta, olyan megállapításai voltak, amelyeket nem támasztott alá.

A NAV a 2012. január 1 és október 3. közötti időszak bevallásait is megvizsgálta, és ezeknél - másodfokon - 57 milliós adóhiányt állapított meg, amely után 110 millió forint adóbírságot, 6,2 millió forint késedelmi pótlékot és 500 ezer forint mulasztási bírságot szabott ki. A Kapuvári Hús Zrt. ezzel a határozattal szemben is fellebbezett, a bíróság a kereseti kérelmeket egy eljárásban bírálta el.

A bíróság megítélése szerint nem volt bizonyított, hogy a Kapuvári Hús Zrt. és partnerei között nem jött létre gazdasági tevékenység, nem támasztották alá a fiktív árubeszerzés tényét és az egyéni vállalkozó, valamint a felperes érdekeltségi körébe tartozó két kft. árubeszerzésére tett eltérő adóhatósági megállapításokat.