Egy hete felkapta a sajtó a Kapuvári Hús Zrt. ügyét, miután kiderült: a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az elmúlt hetekben kimondta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem alátámasztottan állapított meg a – ma már felszámolás alatt álló – cégnél több százmillió forintos adóhátralékot és -bírságot. A bíróság szerint nem volt bizonyított az adóhivatal feltevése, ezért új eljárásra kötelezte az adóhatóságot.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hevesen reagált és indulatos közleményben tiltakozott a feltételezés ellen, hogy a NAV tette tönkre a vállalatot. A tárca ehelyett azt hangsúlyozta, a cég a ki nem fizetett tartozások miatt ment tönkre. Ezzel védekezett a NAV is, miután megkérdeztük, mit lép a bíróság ítéletére.

Túry Gergely

A NAV közleménye szerint a cég tartozása több mint tízmilliárd forint, és a bíróság azért rendelte el a felszámolását 2012 végén, mert a társaság egyik beszállítója megelégelte a várakozást 600 milliós követelésére. Az 1924 óta működő kapuvári húsüzem az egyik legnagyobb húsipari cég volt, fenn volt az 500 legnagyobb magyarországi vállalat toplistáján, majd 2012 szeptemberében leállt, közvetlenül az után, hogy a NAV milliárdos összegben zárolta a vagyonát.

A NAV által említett beszállító az Alföldi Sertésértékesítő Szövetkezet volt, amely a NAV szerint 2012 áprilisában kezdeményezte a felszámolást. A húsüzem 200 dolgozója veszítette el a munkáját, az üzemet működtető cégek felszámolása azóta is tart.

Az adóhatóság állítása szerint az üzleti partnerek, beszállítók kintlévősége több mint 3,6 milliárd forint. Öt pénzintézet pedig csaknem 3,4 milliárd forintra vár.

Nem könnyített a helyzeten a NAV

A NAV közleményének megjelenése előtt megkerestük a Kapuvári Hús Zrt. volt gazdasági igazgatóját, Foltányi Árpádot, aki arra a kérdésre, hogy a NAV adta-e meg a kegyelemdöfést a Kapuvárinak, azt mondta: azok a kijelentések csúsztak át a sajtóban ilyen hangzatos címekké, amelyek felvetették a NAV felelősségét is.

Túry Gergely

Azt a volt igazgató is elismerte, hogy a Kapuvári Hús Zrt.-nek valóban nagy adósságállománya volt, mint ahogyan az összeomlás szélén álló többi nagy húsipari cégnek is – amelyeket pár hónappal a Kapuvári bedőlése után az állam, az önkormányzatokon keresztül, milliárdokkal mentett meg. (Állami mentőövvel, milliárdos apanázsokkal tartották életben például a pápai, a gyulai vagy a kaposvári Kométa húsüzemet.)

Kapuvár felszámolásának alapja a húsipar általános válsága, s több okra vezethető vissza, hogy nem tudott csatlakozni az állami mentőprogramhoz. Felesleges ebből döntőnek kikiáltani egy okot. Az adóhatóság megnehezítette az életünket abban az időszakban, ami biztosan nem segített – mondta Foltányi Árpád.

Annak idején Román Gyula, a cég volt tulajdonosa sokkal keményebben nyilatkozott a NAV-eljárásról a HVG-nek. Azt mondta:

a Kapuvári Hús Zrt. pénzügyi, piaci helyzetét jól ismerem, határozottan állítom, hogy a cég 2011 novemberében, de még 2012 májusában sem volt csődhelyzetben. Július 1-jén két nagy hitele lejárt, ám minden remény megvolt arra, hogy ezeket ki lehet váltani, és a termelés változatlan szinten folyik tovább. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szeptember 6-án másfél milliárd forint értékben zárolta a cég vagyonát. (HVG 2012/39 09. 29.  76–77. oldal)

Foltányi Árpád viszont a nemzetgazdasági tárca NAV-ot védő közleményét érthetőnek tartotta, annyit jegyzett meg ezzel kapcsolatban, hogy szimpatikusabb volt neki Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, aki hétfőn a parlamentben azt mondta, a kormányt is megdöbbentette a bíróság ítélete. (Bár Nagy azt is mondta az MTI tudósítása szerint, hogy a kormánynak nem volt szerepe a cég ellehetetlenülésében.)

Mivel az ítéletet még nem kapta meg, az ügy szakmai részleteiről későbbre ígért nyilatkozatot Foltányi. A bíróság döntéséről viszont azt mondta, hogy ez

a Kapuvári Hús Zrt. volt dolgozóinak erkölcsi, neki pedig szakmai elégtétel is, hiszen a bíróság megállapította, hogy az áfabevallásaik rendben voltak. Három éve nem ezt lehetett olvasni róluk a sajtóban.

Szakmaiatlan és arrogáns volt a hatóság?

A volt gazdasági igazgató azt is elmondta, hogy bár évtizedek óta dolgozik a szakmában, sok adóhatósági vizsgálatot megélt, de olyan eljárással soha nem találkozott, mint a Kapuvári Hússal kapcsolatos NAV-vizsgálat során. Ahogy meséli, a Kiemelt Adózók Igazgatósága 2011 őszén a helyszínen kezdte vizsgálni a Kapuvári Hús Zrt.-t, a revizorok 3 hónapig vizsgálódtak. Foltányi Árpád elmondása szerint akkor még úgy tűnt, minden rendben van, jele sem volt annak, hogy hatalmas összegű adóhiányt és bírságot fog kiszabni a hatóság. Ezután a NAV további dokumentumokat kért be, és végül 2012 márciusa környékén közölték velük, hogy több mint 1,2 milliárd forint adóhátralék és bírság megfizetésére kötelezik a céget.

Hiába érveltünk volna az igazunk mellett a kifogásolt ügyletekkel kapcsolatban, nem érdekelte őket a véleményünk – mondta a volt gazdasági igazgató.

Ma is úgy ítéli meg, hogy az eljárás szakmai szempontokat nélkülöző és arrogáns volt. Hangsúlyozta, hogy ez nem vonatkozik a helyszínen vizsgálódó revizorokra, ők szakmailag felkészültek voltak, azt érezte, hogy a későbbiekben változott meg a hatóság viszonyulása a társasághoz.

Duplán számolt a NAV?

A NAV részéről az például tényleg nem tűnik szakmailag precíznek, hogy csaknem megfelezte az először megállapított adóhiányt és a bírságot, ahogyan a győri bíróság ítéletéről szóló hírben az olvasható. A húsüzem gazdasági igazgatója ezzel kapcsolatban azt mondta, azért kellett csökkentenie a NAV-nak az összeget, mert kétszer számítottak fel jogtalanul levont áfát ugyanarra a gazdasági eseményre. Emellett volt olyan megállapítás, amellyel kapcsolatban arra kellett felhívniuk az adóhatóság figyelmét, hogy korábban az egyik megyei igazgatóságuk az általuk fiktívnek tartott partnert megvizsgálta, és nem tett megállapítást.

Ami az arroganciát illeti, Foltányi elismerte, hogy ez persze szubjektív érzés, viszont a tisztesség úgy kívánja, hogy elmondja: a Kiemelt Adózók Igazgatóságának másik főosztálya – szigorúan betartva a törvényes feltételeket – figyelembe vette a vállalat nehéz helyzetét, és másfél éven át engedélyezte a halasztott járulékfizetést a munkabérek után, ami komoly segítséget nyújtott a likviditásuk menedzseléséhez.

Szakszervezetek által szervezett tüntetés a gyárbezárás ellen 2012-ben

Túry Gergely

Rákérdeztünk a NAV-nál, az elmarasztaló bírósági ítélet után ők is szakmaiatlannak látják-e a hatóság munkáját ebben az ügyben. A bíróság ítéletéről szóló MTI-hír szerint figyelmen kívül hagyták a Kapuvári Hús gazdasági tevékenységét meghatározó tényleges és releváns tényeket, körülményeket, és olyan megállapításaik voltak, amelyeket nem támasztottak alá.

Válaszként értékelhető, hogy a hatóság a Kapuvári Hús ügyével kapcsolatban azt írta

a megállapított adóhiány és következményeinek nagy része már jogerős követelés, másik részének ügyében a hivatal új eljárást indított. Az erre vonatkozó bírósági döntés nem a NAV által megállapított adóhiány tényét vitatja, hanem a bizonyítás kiterjesztését írja elő.

A NAV szerint az államot megillető, eddig megállapított adóhiány a szankciókkal együtt 2,9 milliárd forint. Egyúttal közölte azt is, hogy a cég egyes vezetői ellen büntetőeljárást indítottak nagy értékű költségvetési csalás megalapozott gyanújával.

Kivizsgálhatnák az ügyet

Az persze már nem sokat változtatna a felszámolás alatt álló Kapuvári Hús helyzetén, ha a NAV elismerné, hogy hibázott, és új eljárást folytatna le. A cég volt gazdasági igazgatója szerint viszont nincs is szükség a hiba elismerésére, hiszen jogerős bírósági ítélet mondja ki, nem volt bizonyított, amit állítottak, vagyis hogy fiktív árubeszerzés történt, és nem támasztották alá az ezzel kapcsolatos megállapításokat. Az ügy Foltányi Árpád szerint már nem a Kapuvári Hús Zrt.-ről, hanem az adóhivatal működéséről szól:

ezt ki kell vizsgálni a NAV-on belül, és megállapítani, hogy ebben az esetben kik és miért úgy jártak el, ahogyan eljártak – mondta.

De hozzátette, azt nem állíthatja, hogy valakik a NAV-on belül nem a szabályok szerint végezték a munkájukat.

Azt gondolom, minden bürokratikus szervezetnek szükségszerűen vannak vadhajtásai. De a szervezetnek képesnek kell lennie arra, hogy ezeket lenyesegesse. Különösen egy ekkora hatalommal felruházott hivatal esetén. Azért van szükség vizsgálatra, hogy kiderüljön, a hatóság a szabályok szerint működött-e ebben az ügyben. Bízom benne, hogy a NAV elnöke ezért vizsgálatot indít. Amennyiben igénylik, szívesen elmondom, hogy vizsgált félként mit tapasztaltam az eljárás során.

Megkérdeztük a NAV-tól azt is, hogy kivizsgálja-e az ügyet, de erre nem kaptunk választ.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!