Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A badacsonytomaji önkormányzat hét évvel ezelőtt eladásra kínálta a település egyik értékes ingatlanát, egy frekventált helyen található kétszintes épületet, amelyben kávézó, büfé és több butik üzemelt. Fábián Zoltán vállalkozó személyében jelentkezett a vevő, aki 88,5 millió forintért megvásárolta az ingatlant. Azonban a szerződés aláírása után jött a hidegzuhany, amikor felfedezték, hogy az előszerződéshez képest a véglegesben van egy apró változás, méghozzá, hogy nem szerepel a 88,5 milliós vételár előtt a bruttó szó. A különbség – mint utóbb kiderült – nem elírásból fakadt, hanem abból adódott, hogy az önkormányzatnál időközben rájöttek, a telek eladása nem tartozik az áfakörbe. Csakhogy a vevők szerint így burkoltan árat emelt a település: ők ugyanis vissza tudták volna igényelni a 15 milliós forgalmi adót, ezért éppen ennyivel kevesebbe, csak 73,8 millióba került volna nekik az ingatlan – olvasható a Népszabadság hétfői számában.
De a probléma csak súlyosbodott, amikor a vállalkozó megpróbálta haszonnal továbbadni az épületet, az egyik vevőjelöltje ugyanis pontosan kimérette a területet, és kiderült, hogy a vízparti terasz valójában nem is tartozik az ingatlanhoz. Ez azért volt különösen érzékeny csapás, mert az épület legforgalmasabb, legjövedelmezőbb üzletének, a büfének és kávézónak nincs is fedett része, tehát a terasz nélkül lényegében megszűnik a vendéglátóhely, így a bevétel jelentős része. Pedig a korábbi adásvételi szerződésen az önkormányzat a csatolt alaprajzon az épülethez tartozóként tüntette fel a teraszt, sőt később kiderült, hogy szó sem lehetett hivatali tévedésről, ugyanis az önkormányzat bérelte a terasz területét a vízügyi igazgatóságtól, ezért a vállalkozó végül a bírósághoz fordult, hogy az érvénytelenítse a szerződést.
A Veszprémi Törvényszék ítéletében Fábián Zoltánnak adott igazat: a szerződést érvénytelenítette, mert igazolták a „megtévesztés tényét”, ezért az önkormányzatnak vissza kell fizetnie a vételárat. Az ítélet egyelőre nem jogerős, mert minden érintett fél fellebbezett. Fábián Zoltán azért, mert az épületre költött 30 millió forintot és annak kamatait is szeretnék megkapni, az önkormányzat pedig azért, hogy érvényben tartsa a szerződést, ugyanis komoly gondot jelentene a 637 millió forint költségvetésű településnek, ha hirtelen vissza kéne utalnia a 88,5 millió forintos vételárat.
