Újabb csavar az FHB év végi tőkeemelésével kipattant történetben: a 444.hu cikke egy nyilvánosan elérhető cégbírósági dokumentumra hivatkozva arról ír, hogy a tőzsdén jegyzett társaság félretájékoztatta a részvényeseit, amikor januárban azt állította, hogy egyszerű technikai oka volt annak, hogy nem jegyezte be a cégbíróság a bank tavaly december végi tőkeemelését.

Az egész megértéséhez azt kell tudni, hogy január elején különös perpatvar pattant ki az FHB és a kormány között: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. bíróságra ment, sérelmezve, hogy a bank év végi közgyűlésén kizárták a pénzintézet tőkeemeléséből az államot, és így tulajdoni hányada csökkent. Az ügy furcsasága, hogy egészen addig úgy látszott, a bank vezetősége és a kormány viszonya kiváló, hiszen a bank fontos szerepet kaphatott a takarékok és a Takarékbank integrációjával tervezett „nép bankja” kiépítésében, az OTP-vel szemben.

Az FHB 2014-ben közvetetten beszállhatott a Takarékbankba, a takarékszövetkezeteket kontroláló központi bankba is, a volt FHB-s vezetőkkel megtámogatott Magyar Posta pedig 49 százalékos tulajdonrészt vett az FHB-ban. Miután a kormány a decemberi tőkeemelés miatt morcos lett, az FHB hamar visszavonulót fújt, Orbán Viktor ugyanis azt üzente: „Nem csökkenhet a magyar állam tulajdoni aránya az FHB Jelzálogbank tőkeemelése során”. A bank visszaüzent: az állami tulajdonosnak lehetővé teszi, hogy a korábbi szintre emelje a tulajdoni hányadát.

Orbán Viktor és az FHB igazgatóságának elnöke, Spéder Zoltán 2011-ben a Parlamentben.

Túry Gergely

Január végén az FHB kénytelen volt arról tájékoztatni a részvényeseit, hogy nem emelhet tőkét, ugyanis a cégbíróság elutasította a tőkeemelés bejegyzését. A társaság egyszerű technikai okra hivatkozott, arra, hogy a cégbíróság szerint túl régi, 2014 szeptemberi volt a tőkeemeléshez csatolt MNB-engedély.

A 444.hu szerint azonban az FHB nem bontotta ki az igazság minden részletét. A cégbíróság elutasító végzése alapján ugyanis nem csak az volt a baj, hogy elavult az MNB-engedély, hanem hogy az egyébként sem hatalmazta fel arra az FHB-t, amit csinált. Az engedély ugyanis csak B-sorozatú részvények kibocsátására vonatkozott, miközben az FHB december végén az elsőbbségi B-részvények mellett C (törzs-)részvénysorozatba tartozó papírokat is kibocsátott.

A végzésből az is kiderül, hogy az FHB képviselője szerint a változáshoz nem kell új MNB-engedély, de a bíróságot ez nem hatotta meg, kötelezte a bankot a megfelelő engedély beszerzésére.

Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!