Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Tavaly valamivel több mint 200 ezer, egészen pontosan 212 615 szupergazdag polgár élt a világban, ám ez a szám rövid időn belül megduplázódhat. A Wealth-X friss tanulmánya alapján 2020-ra ötven százalékkal fog bővülni a szupergazdagok létszáma, vagyis a következő öt évben 320 ezren lesznek. Összvagyonuk megközelíti a 46 ezermilliárd dollárt.
A közelgő jelentős növekedés egyik oka a kibontakozóban lévő globális gazdasági fellendülés – ezt mondta a tanulmány egyik szerzője, Benjamin Kinnard az Alapblognak adott interjúban. A pénz- és tőkepiacok rendkívüli aktivitásával lehet számolni a következő években, ezen a területen – az elmúlt néhány év stagnálása után – megint robbanásszerű lesz a gazdagodás. Az urbanizáció közben újra rendkívüli mértékben fokozódik, eközben a fejlődő piacok újabb fogyasztási boomjának és annak vagyunk a tanúi, hogy az utóbbi idők technológiai innovációi az élet minden egyes szegletét behálózzák. Dúsgazdaggá válik tehát a kereskedelem, az ingatlanpiac, a technológiai szektor megannyi megújítója, köztük sok vadonatúj szereplője. Ugyanakkor immár „alanyi jogon” szintén bekerül a legfelső egy százalékba rengeteg örökös is.
A legfelső egy százalék kétharmada „self-made gazdag”. Kína, Oroszország és általában a feltörekvő vagy fejlődő piacok új szupervagyonosainak eleve nem volt kitől örökölniük, miközben ők alkotják ma a világ leggazdagabbjainak egyre bővülő hányadát. Amerikában szintén „gyökértelen” a ma milliárdosainak jelentős hányada, a technológiai szektor megannyi főszereplője a „semmiből jött”. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a szupergazdagok majdnem 20 százaléka – noha eleve milliomos szülők gyereke – mégis a jelenleg birtokolt óriási vagyonát saját tehetségének, érdemeinek, saját maga által indított vállalkozásának vagy örökölt üzletei megújításának, bővítésének köszönheti.
Ezek a tehetségek nem minden esetben köthetők össze különböző neves iskolák elvégzésével. Ázsia, Dél-Amerika és Kelet-Európa, értsd Oroszország, Ukrajna újgazdagjainak vagyongyarapodása sokkal inkább kötődik kapcsolati hálókhoz, politikai nexusokhoz – amelyek nagyrészt az egyetemi évek alatt alapozódtak meg –, mint azt Amerikában vagy akár Németországban tapasztalni. A Harvardon szerzett diploma tulajdonképpen sem nem oszt, se nem szoroz a tekintetben, hogy kiből lesz ultragazdag ember az Egyesült Államokban. A nagyon gazdag, találékony és szorgos német „iparosok” teljesítményei nem kötődnek kiváló, elit egyetemek diplomáihoz. A hedge fundok, az internetes vállalkozások, a pénzügyi szektor milliomosainak, milliárdosainak eredményei viszont nagyon is diplomához kötöttek, ezeknek az embereknek a nagy része kimondottan jó egyetemeken végzett – Amerikában és Európában egyaránt.
