Jórészt a Jeremie program kifutásával magyarázható, hogy visszaesett tavaly a hazai cégfelvásárlások és -összeolvadások száma Magyarországon. Amíg 2015-ben még 130 ilyen tranzakció volt, 2016-ban csupán 110 – derül ki az EY friss régiós M&A Barométeréből. A tanácsadó cég összesítéséből ugyanakkor az is látszik: az uniós pénzből is támogatott kockázatitőke-programnál kisebb összegek mozoghattak, hiszen tavaly, a kevesebb tranzakció ellenére is nagyobb volt a felvásárlási piac értéke.

Ami a piac méretét illeti: a felvásárlásra és összeolvadásra (M&A) összesen 1,61 milliárd dollárt költhettek Magyarországon a cégek. Ez 6 százalékkal több, mint 2015-ben. Az ágazatok közül a legnagyobb aktivitást a feldolgozóipar mutatta 15 teljesített tranzakcióval, ezzel többéves tendencia tört meg.  2014-ben és 2015-ben ugyanis az IT volt a legaktívabb.

„A tranzakciók összértékét tekintve már negyedik éve tapasztalunk bővülést a magyarországi M&A piacon. Külön pozitívum, hogy a tavalyi évhez képest, ha csekély mértékben is, de csökkent azon tranzakciók aránya, ahol a célvállalat és a vevő is magyar volt. Amíg 2015-ben ez az arány 61 százalék volt, addig tavaly már csak 54 százalék” – emelte ki Dezse Margaret, az EY Tranzakciós üzletágának vezető partnere.

A 2016-os évben 197 millió dolláros értékével a Millenium Towers irodakomplexum felvásárlása volt a legnagyobb értékű tranzakció. Szintén 190 millió dollár fölötti ügylet volt a Finox Holding megvásárlása, a svájci vállalatért a Richter Gedeon mintegy 194 millió dollárnyi összeget fizetett.

Annak ellenére, hogy a legnagyobb ügyletek kivétel nélkül külföldi vállalatok és magyar cégek között mentek végbe, 2016-ban az előző évekhez hasonlóan a magyar piacon a hazai tranzakciók maradtak fölényben. A befelé irányuló tranzakciók (külföldi felvásárló vagy befektető) az összes ügylet 36 százalékát teszik ki, ezek közül Ausztria (6), az USA (5), valamint Németország és Csehország (4-4) vállalatai voltak a legaktívabbak.

Ami a régiót illeti, a legtöbb tranzakció Csehországban történt. Ezt Desze Margaret a jelentést ismertető sajtóbeszélgetésen azzal magyarázta, hogy rendkívül aktívak voltak az országban a japán és a kínai befektetők. Az is számított ugyanakkor, hogy gyenge volt a korona árfolyama, így megérte a külföldieknek vásárolni.

Érdekesség, hogy a tranzakcióknak alig a harmada (30,9 százaléka) volt nyilvános a régióban, Magyarországon pedig még kisebb, mindössze 26 százalékos volt ez az arány. (2015-ben, köszönhetően a Jeremie alapok részesedésének, még 48 százalékot tett ki.) Az EY a többi tranzakciónál csak becsülni tudja az értéket, ebből alakulnak ki a végleges mutatók – mondta el Nagy Ferenc, a tanácsadó cég senior partnere.

A tranzakciókat tekintve a régióban Magyarország az ötödik helyre csúszott vissza a negyedikről. A legnagyobb visszaesést Törökországban tapasztalták, ennek a geopolitikai krízis és a júliusi puccs utáni helyzet a magyarázat.