Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Nagyot nőtt az átlagfizetés a minimálbér emelése miatt, de nem mindenhol könnyű ezt kigazdálkodni.
Az építőiparban, a könnyűiparban és az élelmiszeriparban kell a legtöbb dolgozónak megadni a magasabb minimálbért vagy szakmunkás bérminimumot. A napi.hu írta meg a GKI felmérése alapján: vannak ágazatok, ahol a munkások közel kétharmada vagy minimálbérre, vagy a szakmunkás bérminimumra van bejelentve.
A kötelező 15 százalékos minimálbér-emelés a könnyűipart érinti a leginkább, ott a dolgozók 37 százalékát foglalkoztatják minimálbéren. Az építőiparban és a kereskedelemben a dolgozók 27-28 százalékának kell megemelni a bérét.
Ami a szakmunkások garantált bérminimumát illeti, ott is a könnyűipar van a legnehezebb helyzetben, a dolgozók 35 százalékát jelentették be erre a bérre. Az építőiparban szintén 35, az élelmiszeriparban pedig 32 százalékos a garantált bérminimumért dolgozók aránya. A bérminimum az év elején 25 százalékkal nőtt meg.
A KSH épp ma délelőtt közölte: országosan átlagban 10 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbihoz képest, nagyrészt a bérminimum és a minimálbér év eleji megemelése miatt.
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van egy piaci szegmens, amely feltámadni látszik, de a megrendelő fejével kell gondolkodni.
Számos kedvezményes kamatozású termék érhető el a Széchenyi Kártya Programban, illetve az EXIM Magyarországnál.
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és a termelékenység javítását – a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Több világörökségi védelmet élvező épület is van a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kínálatában, ezekből nem kér állítólag Orbán Viktor vejének cége.