Ma már nem Magyarország a kínai üzletemberek kedvence, hanem inkább Szlovákia vagy Lengyelország, amelyek jobban kihasználják a kínai kis- és középvállalkozások piackeresését. Például az egyszerű és gyors vámkezeléssel vonzóvá teszik a befektetői környezetet. A HVG e heti száma részletes összeállítást közöl a Magyarországon (jellemzően csak a kisvárosi hangulatúnak tartott Budapesten) élő kínai közösségről, amelynek létszámát jelenleg 20-50 ezer közé teszik.

Az összeállítás bemutatja, hogy melyek a kínai vállalkozások hagyományos erősségei ("a sarki kínainál akkor is van Nutella, amikor az összes többi bolt polcáról eltűnik"), miért nem alakult ki a magyar fővárosban igazi kínai negyed, mennyire illeszkednek be az itt élő kínaiak a magyar társadalomba, és merre próbálnak nyitni az éttermek, kereskedések mikrovállalkozói világa után. Az egyik új ág például a turizmus, de mielőtt bárki megörülne, hogy a középosztálybeli milliók Magyarországra jönnek nyaralni, ki kell ábrándulnia, mert a valóság az, hogy a nálunk élő kínaiak ugyan felcsapnak idegenvezetőnek, de nem Magyarországon kalauzolják a pénzüket költő turistákat.

Részletek a csütörtökön megjelenő HVG-ben.