Molnár Csaba
Molnár Csaba

Ha kiviszüretet akar látni, nem kell a világ végére menni, hanem csak Zalába. Az egyetlen magyarországi kiviföld felér egy kisebb egzotikus arborétummal: mintegy 200 fajta fügét és pompás pekándiót is nevelnek ott. Riport a becsehelyi kiviültetvényről.

Tél végén találkoztunk a különös hírrel, miszerint „több mint tíz mázsa, helyben termett kivit osztottak szét időseknek és kisgyerekeknek Becsehelyen”. Ezért ellátogattunk ide, hogy sikerüljön eloszlatni kétségeinket arról, hogy az újabb magyar narancs vagy magyar gyapot érik-e Becsehelyen.

„Már tavalyelőtt eladtunk pár száz kilót a pesti nagybani piacon, az első, kereskedelmileg is értelmezhető termést a múlt évben szüreteltük, idén már igazán komolyabb év várható, de még ekkor sem leszünk a számításaink szerint összesen 90 tonnás termőkapacitás határánál” – mondja a zalai ültetvény kitalálója, Miklós Ákos Márton. Az összesen 5 hektáros ültetvény abszolút monopolhelyzetben van a magyar piacon. Kivéve a krisnásokat, ők idén telepítettek önellátásra 200 tő kivit. „Tudunk még pár hobbikertről a környéken, ahol 5-10 tövet gondoznak, de ilyen méretben mi vagyunk az egyetlenek az országban” – magyarázza.

©

Gyermekkori álom

A magyar kivifarm igazi „már apró gyerekkoromban is egzotikus gyümölcsök termesztésén törtem a fejemet” jellegű történet. Ákos már egészen kicsi korában, a Földközi-tenger mellett a családdal nyaralva azon agyalt, hogy az ott látott érdekes növények, gyümölcsök miért nem nőnek Magyarországon. Emellett – bár ő már városi gyerek volt –, a családban félhobbi szinten folyt kertészkedés: kétezer szőlőtőkéjük mellett már a kilencvenes években volt öt tő kivijük is.

Édesebb, mint a spanyol

Új-zélandi gyümölcsként él a köztudatban a kivi, pedig nem az. Kínából, a Jangce völgyéből származik, a felső folyásnál kialakult ártéri ligetekben fákra fut fel, de egészen az utóbbi évtizedig ők sem foglalkoztak vele, maradt félig-meddig vad növény. Sztárgyümölcs valóban Új-Zélandon lett.

Európában Olaszországban termesztenek kivit a legnagyobb területen, a fő termőhely az Emília Romagna tartomány. Jelentős termelő Görögország és Spanyolország is. Új-Zélandon viszont a hozamok nagyobbak. A becsehelyi kivinek azonban a mérések alapján magasabb a szárazanyagtartalma, magasabb a cukorfoka – a szokásos 6-7 Brix-érték helyett már közvetlenül a szüret után 8-9-es értékeket mértek, ami később még tovább nő –, összességében jobbak a beltartalmi értékei, mint sok, a régiós piacon kapható importkivinek.

„Csomagküldő szolgálaton keresztül vásároltuk, csak épp nem termett, mert csupa porzós növényt küldtek, úgy meg nem megy. Porzó-termőnek árulták persze, de hát akkor még bármit el lehetett adni, ráadásul csak évek múlva derült ki, hogy nem lesz rajtuk gyümölcs.”

Ákos nem tágított a gyerekkori hobbijától. Húszas évei közepére mindent tudott, és egy családi karácsonyi vacsorán a testvéreinek állt elő a farbával: megtakarított pénzén földet venne, ahol elsősorban kivit, de mellette kakiszilvát és más egzotikus gyümölcsöket termesztene.

„Mindenképpen korlátozottan téltűrő gyümölcsökkel akartam foglalkozni és ezek között a kivi a legkevésbé kockázatos” – derül ki, miért is éppen kivifarmot választott. Ákosnak a ma már több ezer kivitővel, több mint 200 féle fügeoltvánnyal és még számtalan különleges gyümölccsel beültetett, végül 5 hektáros farmja van Becsehely mellett.

Ákos egyetemista korában megspórolt pénzét a család szinte minden tagja kiegészítette. Az ültetvény teljesen önerős beruházás, családi vállalkozás, támogatást nem is kértek hozzá.

Különleges klíma

A harminc évnél ekkor még mindig fiatalabb farmtulajdonos már tudta, hogy ezen a vidéken, a horvát és szlovén határ mellett kis- és hobbikertekben pár tővel már folyik kivitermesztés, és kakit, más néven datolyaszilvát is tartanak. Sőt, a környező dombokon diófa méretű fügefák vannak, ami arra enged következtetni, hogy itt az elmúlt 30-40 évben soha nem fagytak meg. Ez nagyon ritka dolog, különleges klímára utal, hiszen a füge mínusz 15 foknál hidegebbet semmiképpen nem bír el. A kivi ehhez képest mínusz 18 fokot is elvisel, mélynyugalomban ennél nagyobb fagyot is.

Miklós Ákos Márton egy fügebokorral
©

„Amikor termelők érdeklődve keresnek meg az egzotikus gyümölcsök termesztési lehetőségeit firtatva, mindig azt kell mondanom nekik, ne abból induljanak ki, hogy ha van egy földjük, akkor mit lehetne azon termeszteni. Ellenkezőleg!

Először válaszd ki, mit szeretnél termelni és majd keresd meg hozzá a megfelelő területet!

Korlátozottan téltűrőkkel csak így lehet, én is eszerint jártam el.”

Ötven évre visszamenően bogarászta át Ákos a közeli horvát és szlovén területek klímaadatait, és az derült ki, hogy az elmúlt 50 évben soha nem volt mínusz 18 foknál hidegebb, az is egyszer, egyetlen éjszaka. Az elmúlt 30 évben soha nem volt a füge tűréshatárát átlépő hőmérséklet sem. Ráadásul ezeken a szőlőhegyeken ismeretlen a májusi fagy, nem létezik, de az áprilisi is csak talán kétszer bukkant fel.

A szüretkori fagyveszély pedig ugyancsak nem jelentett veszélyt. A teljes kiviültetvény 80 százalékát kitevő zöld Hayward fajta kivit október vége felé kell leszüretelni, a szőlőhegyi adatok szerint az október is megbízhatóan fagymentes – derült ki, ahogy az is, hogy ideális a tengerszint felett 250 és 290 méter közötti terület lenne. Ezek után Ákos a Google Earth-ön dombról dombra nézte végig, hol lehetne az ideális hely az ültetvénynek.

©

Az így kiválasztott terület – tiszta időben ellátni a Zágrábot övező hegyekig – azonban szétaprózott volt, több száz kis aprótelkes szalagparcellából állt, elég nehéz volt összevásárolni. Csaknem egy évig tartott: 2010 novemberében kezdték, 2011 végére nagyjából összeállt. Ekkor tudták megkezdeni a talajmunkákat, ami szintén komoly munka volt: a terület jó része akácos volt, a tuskókat ki kellett szedni.

„Rendkívül sok segítséget kaptunk Becsehelytől, befogadták az ültetvényt, zökkenőmentesen folyt az adminisztráció, a telepítési engedélyek kiadása, a település érezhetően nagyon támogatja a farmot” – mondja Ákos apja. A család ugyanis még csak nem is Zalából származik, a fent említett éghajlati tényezők miatt esett a választás a településre.

Mint egy arborétum

Az első telepítés 2012. április 30-án volt – ma már 4 hektáron termesztenek kivit –, az első szüret 2015 őszén. A délkeleti és délnyugati dombhátra felfutó, jellegzetes T alakú tartóoszlopokon futó kordonokon – a kivi liánnövény, önmagában nem áll meg – már hozzávetőleg 2800, csaknem embermagasságú kivi fejlődik, közülük minden nyolcadik porzó. Virágzáskor látogattunk a farmra, nagyon jól megkülönböztethető a kétféle egyed virága. A fő fajta a jól ismert zöld Hayward, de az ültetvény tizede ennek rügymutánsa, a Green Light, ami úgy néz ki, mint a Hayward, de három héttel előbb érik és hamarabb piacra dobható, viszont rövidebb ideig tartható pulton.

Ugyancsak 10 százalék körüli az udinei egyetemen kifejlesztett Soreli, ami a gold kivik között egy annyira új fajta, hogy csak 2008-ban telepítették az olaszok is az első ültetvényt. Ennek forgalmazása engedély- és jogdíjköteles, Ákos ezt forgalmazhatja, megvannak rá az engedélyei.

Az egzotikus arborétumban nem csak kivivel és kakigyümölccsel foglalkoznak. A becsehelyi ültetvényen mintegy 200 fajta fügét is nevelnek, fajtakísérlet keretében helyszínre adaptálást végeznek. Ákos szakmai kapcsolatai révén cserével szerzi be az újabb és újabb „oltóanyagokat” - egy-egy fügedugvány 500-600 dollárt is érhet. Van mindenféle: korai érésű, csíkos, feketehéjú, barna, zöld, sárga, csepp alakú.

©

Ottjártunkkor láthattunk még pekándiót – „érthetetlen, hogy Magyarországon miért nem termesztik” –, bambuszokat, török és grúz teacserjéket, japán körtét, japán szilvát, gránátalmát, kínai jujubát, vadcitromot, babért, paratölgyet, selyemmirtuszt, különféle agávé fajtákat – csak, hogy pár érdekes növényt említsünk.

Ákos ezt az egészet autodidakta módon tanulta, ilyen irányú hivatalos képzésben nemigen vett részt, nagyjából mindent a kapcsolatrendszerének köszönhet. Kapcsolati hálója pedig fiatal kora ellenére irigylésre méltóan széles: már a közgazdasági egyetem előtt megtanult az angol mellett, olaszul, spanyolul és portugálul is.

Szerteágazó hálójából kiemelkedik az a mallorcai fügetermesztő, Montserrat Pons Boscana, aki 22 hektáros farmján elkezdte először a szigetről, majd a világ minden tájáról összegyűjteni a kihalófélben lévő régi fügefajtákat. Ma már nagyjából 1500 különböző fügéje van. Az ültetvényen van magyar szekció is, ezt jellemzően Ákos szedte össze neki.

Jól ismeri az olasz kivitermelőket is, köztük Giuseppe Zuccherellit, a termesztés egyik fontos alakját, aki könyvet is írt a gyümölcsről, és többször is járt már a becsehelyi ültetvényen. Ahogy Edgardo Giordani, a “kakiszilva-kapcsolat”, a gyümölcs világszerte egyik legelismertebb szakértője is. Mindazonáltal a különféle nemzetközi szakmai fórumokon már Ákosnak is sikerült kivívnia bizonyos tiszteletet – a farmot bejárva ez nem is meglepő.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A kispesti vagyonkezelő spanyol nyaralója miatt is vizsgálódnak Kispesten

A kispesti vagyonkezelő spanyol nyaralója miatt is vizsgálódnak Kispesten

Bérelt egy autót, ami azután magától elindult

Bérelt egy autót, ami azután magától elindult

A Jobbik budapesti elnöke kilépett a pártból Jakab Péter miatt

A Jobbik budapesti elnöke kilépett a pártból Jakab Péter miatt

Egyre több jegyet és bérletet vesznek a BKK-nál, 1,4 milliárd forinttal nőtt a bevétel

Egyre több jegyet és bérletet vesznek a BKK-nál, 1,4 milliárd forinttal nőtt a bevétel

1,87 milliárd forintot ad a kormány a Puskás Aréna üzemeltetésére

1,87 milliárd forintot ad a kormány a Puskás Aréna üzemeltetésére

Magyarországon az Audi kupé villanyterepjárója

Magyarországon az Audi kupé villanyterepjárója