Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Egyelőre még nem jegyezték be a balatoni Nemzeti Park vadászati jogát, de a Magyar Közönyben már nyáron megjelent, hogy az állam 200 millió forintot biztosít a Park vadászati infrastruktúrájának kialakítására – írja az MTI.
A Hubertus Bt. még 1992-ben, 99 évre kötött bérleti szerződést közel 8 ezer hektárra. A szerződés szerint a vadászati jog is megilletné a német bérlőt, ám nem kívánnak pereskedni emiatt.
Oliver Hahnenkamm, a Hubertus Bt. ügyvezetője azonban megerősítette az MTI értesüléseit, miszerint cégétől a napokban 5 vadász kilépett, és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknál dolgozik tovább.
A hajdani Balaton-nagybereki Állami Gazdaságot privatizáló Hubertus Bt. több mint két évtizedig gyakorolta a vadászati jogot a dél-balatoni területen.
"Ugyan a szerződés értelmében a magyar államnak továbbra is biztosítania kellene a társaság vadászati jogosultságát, ez az idén nem történt meg" – a Hubertus Bt. tulajdonosa nem kíván pereskedni. "Jó kapcsolat kialakítására törekszünk a nemzeti parkkal, mint az új vadászatra jogosulttal, amellyel eddig sem volt problémánk" – fogalmazott a cégvezető.
Hahnenkamm arról is beszámolt, hogy az érintett területen az elmúlt években átlagosan 60-80 millió forintos vadkár keletkezett, így jó esetben is csak nullszaldós volt a vadgazdálkodási ágazatuk.
Mivel az illetékes hatóság március óta nem jelölte ki az új vadászatra jogosultat, azóta nem folyik vadászat a területen, ezért a vadak elszaporodtak és jóval nagyobb a vadkár a térségben, mint korábban – tette hozzá, megjegyezve: "talány, ki állja majd az érintett terülten gazdálkodók – köztük a Hubertus – vadkárát, hiszen ez a mindenkori vadászatra jogosult kötelessége".
Az 1992-ben megkötött privatizációs szerződés értelmében a németországi Hubertus Agrarindustrielle GmbH&Co.KG többségi tulajdonában lévő Hubertus Bt. hektáronként 10 forintért bérelhet közel 8 ezer hektárnyi magyar állami földet 99 éven át, cserében vállalnia kellett a bérleményen túlnyúló Nagyberek térségének vízkormányzási feladatait. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet szerette volna kimondatni egy 2011-ben indított perben, hogy jó erkölcsbe ütköző, ezért semmis a hajdani privatizációs szerződés, az évekig tartó pert azonban 2016-ban jogerősen elvesztette.
Az állam és a német cég közötti perről a hvg.hu is írt itt és itt.
