Fizessenek lakhatási adót a rabok a börtön használatáért? Miért is ne?

A felvetés közép-kelet-európai ésszel abszurdnak tűnik, sőt még francia normák szerint is az. Mégis, nyolc, a legnagyobb jobbközép párthoz, a „Les Républicains”-hez (Köztársaságiak, francia rövidítéssel: LR) tartozó képviselő bedobta hivatalosan is ezt az ötletet a jövő évi költségvetési törvény módosító javaslataként.

  • hvg.hu hvg.hu
Fizessenek lakhatási adót a rabok a börtön használatáért? Miért is ne?

 Az érvelés: a lakhatási adót mindenkinek, aki lakást, házat, garázst vagy parkolóhelyet birtokol, fizetnie kell. De nem csak a tulajdonosok, hanem a bérlők is adókötelesek, még akkor is, ha elvben ingyen használnak egy helyiséget. Márpedig az LR képviselők szerint az elítéltek a börtöncellát jelenleg ingyen használják lakóhelyként. Tehát nekik is fizetniük kell, ez – a hivatalos érvelés szerint – erősítené az elítéltek állampolgári tudatát és könnyítené visszailleszkedésüket a társadalomba.

 Persze maguk a javaslat megfogalmazói is jelezték: semmi esély nincs a tervezet nemzetgyűlési megszavazására. Az első ok az, hogy a májusban hivatalba lépett új elnök a lakkhatási adó radikális csökkentését, majd néhány éven belüli teljes eltörlését tervezi. Az első csökkentést már meg is szavazta a parlament. Macron ezzel a mindenkit, és főleg a szerény jövedelműeket sújtó adó eltörlésével a vásárló erőt akarja növelni. De nem csak emiatt abszurd a jobbközép képviselők börtönadó javaslata: azt mondják, hogy a francia államnak naponta 100 euróba kerül egy elítélt börtönlakó. 5 elítéltből négy dolgozik, de órabérük csak a hivatalos minimálbér 20-40 százalékát éri el, vagyis 2 és 4 és fél euró között van, miközben a hivatalos minimális órabér 9,76 euró- írja a Le Figaro.

A francia képviselők arra is hivatkoznak, hogy például Hollandiában már van börtönadó. Csakhogy: a holland állam naponta 250 eurót fordít egy elítéltre, ellentétben a francia 100 euróval. Tehát a holland börtönviszonyok sokkal civilizáltabbak, több elítélt dolgozik, és jobban is keresnek, mint a franciák. Franciaországban a fegyházak krónikusan túlzsúfoltak, rendszeresek a börtönőr sztrájkok az elviselhetetlen körülmények miatt. Ilyesmire Hollandiában nincs példa. Sőt, ott börtönök bezárást tervezik, mert egyre kevesebb az elítélt. Ugyanez a helyzet Svédországban, és ott már nem csak tervről, hanem a büntető intézmények tényleges bezárásáról van szó.

 Évek óta folyamatosan csökken az elítéltek száma, a 9,5 milliós Svédországban jelenleg kevesebb, mint ötezer elítélt él börtönben. Az állítólag „liberális diktatúrában” élő országokban a bűnözőre kiszabott ítélet nem bosszú. Nem dugnak a rács mögé egy marihuánát szívó 19 éves fiatalt vagy egy, az önkiszolgálóból valamit elemelő tinédzsert sem. Északon már rájöttek, hogy a klasszikus börtön nem a társadalomba való visszailleszkedést szolgálja, hanem az igazi bűnözés főiskolája. A pitiáner szabályszegőből a rács mögött lesz profi bűnöző. Svédországban ezért egyre kevesebb szabályszegőt dugnak börtönbe, más, a tényleges visszailleszkedést segítő szankciókat alkalmaznak. Ezért nem építenek újabb börtönöket, hanem a meglévőket is bezárják és más közhasznú intézménnyé alakítják át őket. Ebből az összefüggésből tűnik különösen abszurdnak a francia cellaadó javaslat, még akkor is, ha az északi „ultraliberális diktatúráktól” Franciaország, még mesze van, bár közelít hozzájuk. (képünk illusztráció)

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Aktuális pályázatok

Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.