Ellepi Japánt a magyar mangalica?

Sikeresen lezárták a tárgyalásokat az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi egyezményről – jelentette be az Európai Bizottság pénteken. A főbb vonalakról már júliusban megegyeztek a felek, most a technikai megállapodásokat zárták le a valaha volt legnagyobb kereskedelmi megállapodásában, amely a világ GDP-jének 30 százalékát és a világkereskedelem 40 százalékát fedi le.

„Világos üzenetet küldünk a világnak a szabad, nyílt és tisztességes kereskedelem fontosságáról” – jelentette ki Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos, nem titkoltan a washingtoni vezetésnek üzenve ezzel. Donald Trump amerikai elnöknek ugyanis az első intézkedése volt az beiktatása után, hogy kihátrált a 2015-ben aláírt csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból.

A Japánba exportáló európai vállalatok a szerződés nyomán mentesülni fognak az általuk évente befizetett mintegy egymilliárd euró vám nagy része alól. Eltörlik a japán vámokat olyan fontos uniós exportcikkek esetében, mint a bor és számos sajt (előbbit 15, utóbbit 30 százalékos vám terhelte), ugyanakkor lehetővé teszik, hogy az EU jelentősen növelje a marha- és a sertéshús exportját, ami érintheti a magyar exportőröket is. A mangalicának már most is fontos piaca a távol-keleti ország. Azt is biztosítják, hogy több mint 200 uniós földrajzi védelemmel rendelkező európai termék ugyanolyan szintű oltalomban részesüljön majd Japánban, mint Európában. Vagyis proseccót vagy parmezánt a jövőben Japánban is csak az olasz termelőktől szerezhetnek be.

Megnyitják majd a szolgáltatások és a közbeszerzések piacát, ugyanakkor átmeneti időszakok alkalmazásával védik az unió érzékeny gazdasági ágazatait, például az autóipart. Utóbbi esetében a 10 százalékos védővámot is eltörlik.

Japán az Európai Unió hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az EU. Az egyeztetést 2013-ban kezdték meg a felek az egyezményről.