Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
2011 körül két magyar vállalkozó többször indult üzleti útra a Kongói Demokratikus Köztársaságba, a világ egyik legkorruptabb és legszegényebb országába, melynek azonban ásványkincsekben gazdag Katanga nevű tartománya komoly lehetőségeket rejt – derítette ki a G7. A Magyarországnál 25-ször nagyobb Kongói DK-ban kevesebb az aszfaltozott út, mint Luxemburgban, az útépítés tehát virágzó üzletággá válhat. A megfelelő úthálózat ugyanis napokkal lerövidítené – és az európai árszínvonal felé csökkenthetné a kongói ásványkincsek – pl. gyémánt és az akkumulátorokhoz szükséges kobalt – szállítását a tengeri kikötőkhöz.
Az egyik üzletember, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban 1985-ben érettségizett, közgazdász végzettségű René Hutton-Mills apja révén ghánai származású, nem mellesleg a Katanga tartomány korábbi kormányzója, Moise Katumbi sógora. Hutton-Mills két évig a Zambiában szervezett hőlégballon-túrákat a Viktória-vízeséshez, itthon pedig több vállalkozással is próbálkozott. Tavaly el is tiltották a cégvezetéstől öt évre, mivel egymillió forintos tartozást halmozott fel az egyik érdekeltsége.
gedafrica.com
A másik üzletember Serfőző Péter, Giró-Szász András korábbi kormányszóvivő volt sógora, aki azonban időközben kiszállt az üzletből, és helyére a Duna Aszfalt lépett. A Mészáros Lőrinccel közeli viszonyt ápoló, 55 milliárd forintos vagyonával a 17. leggazdagabb magyarnak számító Szíjj László tulajdonába tartozó Duna Aszfalt az egyik legjelentősebb építőipari céggé vált Magyarországon, mióta a Fidesz van hatalmon.
Hutton-Mills kapcsolatainak köszönhetően először több kisebb utat építettek meg a világszinten is jelentős bányavidék központi városában, a Lubumbashiban – melyekben már a Duna Aszfalt azóta elhunyt munkatársa, Mosonyi László is részt vett –, mielőtt elnyerték volna a 125 milliárd forint értékű óriásberuházást. A Hutton-Mills érdekeltségébe tartozó GED Africa 2016-ban írta alá a szerződést. A projektről a magyar kormány is beszámolt, Hutton-Mills viszont csak akkor kíván nyilatkozni, ha a projekt elkezdődik, melyre vélhetően még ebben az évben sor kerül. A Duna Aszfalt megerősítette, hogy dolgoznak Európán kívüli nagyberuházásban, de konkrét információval ők is csak az előkészítési fázis lezárulása után szolgálnak.
A G7-nek egy a kongói útépítéseket jól ismerő forrás úgy nyilatkozott, az ilyen beruházásoknál a befektetett pénzt dupláját lehet kivenni: mivel a Kongói DK az egyik legkorruptabb ország a világon. A projekt 100 ezer munkahelyet létesítene, Hutton-Mills szerint 25 évig üzemeltetnék a fizetős utat, ezt követően pedig Kongó és Zambia venné át az üzemeltetését. Az útdíj egy útra 600 dollár (160 ezer forint) körül alakulhat, amely a helyi viszonyok alapján reális ár lehet. A KKM azt írta, hogy valóban felmerült az Eximbank bevonása a “szükséges magyar önrész biztosításához”, de végül a beruházók nem fordultak hozzájuk.
