szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Megijedtek a helyiek, úgy tűnt, hogy nem lépett vissza a vállalkozó, aki Madocsán kavicsbányát akart építeni a Paks II .beruházás szomszédságában, mivel újabb hatástanulmányt postáztak az önkormányzatnak, így az engedélyeztetési eljárás még nem zárult le. Közben reagált a cég: adminisztratív okai vannak az újabb dokumentum elkészítésének. Bánya viszont nem lesz Madocsán.

Még meg sem száradt a tinta a Madocsán június 11-én megtartott helyi népszavazás eredményén, amely szerint a lakosok elsöprő többsége nemet mondott a kavicsbányára, máris látszik, hogy a létesítmény építését tervező vállalkozó nem adja fel egykönnyen. Ez abból derült ki, hogy a környezetvédelmi hatósághoz hiánypótlást nyújtott be a Bet-Bau Kft. ügyvezetője, amelyben a korábban egy közmeghallgatáson feltett kérdésekre válaszolt. A hatósághoz és az önkormányzathoz is elküldtek egy kiegészített hatástanulmányt, amelyben végül arra jutottak a szakemberek, hogy a tervezett tevékenység a szabályok betartása mellett nem okoz visszafordíthatatlan károkat a környezetben, a természetben.

Egy tavaly nagy gőzzel beinduló vállalkozás szeretne a Paks II. beruházás helyszínéhez közeli településen, Madocsán homok- és kavicsbányát építeni. A bányához nagyjából száznegyven hektárra lenne szüksége a cégnek, ennek legfeljebb harmadán, negyedén működne a bánya. A vállalkozó levélben kereste meg korábban a helyi földtulajdonosokat, hogy a piaci ár sokszorosáért adják el számára a területet, az első földdarabok hektárjáért hétmillió forintot is ígért. A földtulajdonosok ennek ellenére nem álltak kötélnek, részben azért, mert továbbra is gazdálkodnának, részben pedig azért, mert féltik a falu környezetét és tartanak a kavicsbányák sokak által feltételezett talajvízcsökkentő hatásától is.

MTI / H. Szabó Sándor

A helyi önkormányzat még tavaly úgy módosította a rendezési tervet, hogy az ne legyen akadálya az építkezésnek, de a lakók nyomására visszavonta ezt a határozatát. Később az egyik fórum követte a másikat, majd a helyiek kezdeményezésére népszavazást is kiírtak. Ezen a júniusi voksoláson a szavazásra jogosult 1571 főből 1200-an vettek részt, közülük 1179 helyi nemet mondott a bányaépítésre. Még a helyi népszavazás előtti fórumon a Bet-Bau Kft. ügyvezetője azt mondta, hogy ha nemmel szavaznak, más helyet keres a bányának. Ehhez képest most még Madocsa polgármestere is meglepődött, amikor egy fővárosi tanácsadó cég eljuttatta az önkormányzathoz a kiegészített hatástanulmányt, amelyet feltehetően a hatóságoknak is elküldött.

„Furcsa a helyzet, a népszavazás után küldtünk egy levelet a vállalkozónak, amelyben felhívtuk a figyelmét a népszavazás eredményére, és arra, hogy álljon el a szándékától, de nem kaptunk erre választ”

– magyarázta Madocsa polgármestere, Gelencsérné Tolnai Klára. A helyzet azért is érdekes, mert a helyi népszavazáson két kérdésre kellett válaszolniuk a helyieknek: az egyik a bánya létesítéséről szólt, a másikban azonban azt kellett eldönteniük, hogy az önkormányzatot kötelezik-e arra, hogy alkosson olyan jogszabályokat, amelyekkel lényegében örökre megtiltja ezt a tevékenységet a falu közigazgatási területén. Mindkét kérdésben a bányatelepítés ellen szavaztak a lakosok. A rendezési terv módosítása némi „szakmunkát” is igényel a polgármester szerint, ezért ezzel meg is bíztak egy szakembert. Ezzel együtt a szükséges jogszabályok, a rendezési terv módosítása a polgármester szerint hónapokat vesz igénybe, magyarul, a lakosok második "kívánsága", nevezetesen, hogy örökre tiltsák meg a bánya építését Madocsán, még nem teljesült.

Végeredményben azonban a polgármester szerint a rendeletet még ősszel meg tudják alkotni, így nem lehetséges a bányanyitás, legfeljebb akkor, ha a bányát a kormány kiemelt beruházássá nyilvánítja Paks II. miatt, ami viszont még a helyi népszavazást is felülírhatja, így akkor az állam kisajátíthatja a területeket.

Ezt már korábban maga a vállalkozó kilátásba is helyezte, azt mondta a madocsai földtulajdonosoknak, ha nem adják el a cégnek a felkínált magas áron a területeket, akkor majd annak töredékéért kisajátíthatja azt az állam. Egyébként éppen a napokban a Magyar Idők írt arról, hogy bővítette kapacitását a szekszárdi betongyártó, a V&Periko Kft., GINOP-pályázaton nyert erre pénzt ötvenszázalékos uniós támogatással. Az ügyvezető arról számolt be a lapnak, hogy terjeszkedésük egyik akadálya az alapanyag hiánya. A cég tulajdonosa egyben a bányát építeni kívánó cég vezetője.

Telefonon kerestük Vass Pétert a betongyártó üzemben, ahol azt mondták, hogy a cégvezető szabadságát tölti, így e-mailt küldtünk neki. A vállalkozó egyelőre röviden reagált megkeresésünkre: nem kívánnak bányát nyitni Madocsán, az új hatástanulmányt az azt elkészítő cég küldte el, mivel még korábban hiánypótlásra szólította fel őket a környezetvédelmi hatóság. Most arra a kérdésünkre, hogy hol kívánnak a későbbiekben ilyen beruházást megvalósítani, csak annyit válaszolt a cégvezető, hogy bányát csak ott lehet nyitni, ahol van kavics. Részletes választ hétfőre igértek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!