Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Megijedtek a helyiek, úgy tűnt, hogy nem lépett vissza a vállalkozó, aki Madocsán kavicsbányát akart építeni a Paks II .beruházás szomszédságában, mivel újabb hatástanulmányt postáztak az önkormányzatnak, így az engedélyeztetési eljárás még nem zárult le. Közben reagált a cég: adminisztratív okai vannak az újabb dokumentum elkészítésének. Bánya viszont nem lesz Madocsán.
Még meg sem száradt a tinta a Madocsán június 11-én megtartott helyi népszavazás eredményén, amely szerint a lakosok elsöprő többsége nemet mondott a kavicsbányára, máris látszik, hogy a létesítmény építését tervező vállalkozó nem adja fel egykönnyen. Ez abból derült ki, hogy a környezetvédelmi hatósághoz hiánypótlást nyújtott be a Bet-Bau Kft. ügyvezetője, amelyben a korábban egy közmeghallgatáson feltett kérdésekre válaszolt. A hatósághoz és az önkormányzathoz is elküldtek egy kiegészített hatástanulmányt, amelyben végül arra jutottak a szakemberek, hogy a tervezett tevékenység a szabályok betartása mellett nem okoz visszafordíthatatlan károkat a környezetben, a természetben.
Egy tavaly nagy gőzzel beinduló vállalkozás szeretne a Paks II. beruházás helyszínéhez közeli településen, Madocsán homok- és kavicsbányát építeni. A bányához nagyjából száznegyven hektárra lenne szüksége a cégnek, ennek legfeljebb harmadán, negyedén működne a bánya. A vállalkozó levélben kereste meg korábban a helyi földtulajdonosokat, hogy a piaci ár sokszorosáért adják el számára a területet, az első földdarabok hektárjáért hétmillió forintot is ígért. A földtulajdonosok ennek ellenére nem álltak kötélnek, részben azért, mert továbbra is gazdálkodnának, részben pedig azért, mert féltik a falu környezetét és tartanak a kavicsbányák sokak által feltételezett talajvízcsökkentő hatásától is.
A helyi önkormányzat még tavaly úgy módosította a rendezési tervet, hogy az ne legyen akadálya az építkezésnek, de a lakók nyomására visszavonta ezt a határozatát. Később az egyik fórum követte a másikat, majd a helyiek kezdeményezésére népszavazást is kiírtak. Ezen a júniusi voksoláson a szavazásra jogosult 1571 főből 1200-an vettek részt, közülük 1179 helyi nemet mondott a bányaépítésre. Még a helyi népszavazás előtti fórumon a Bet-Bau Kft. ügyvezetője azt mondta, hogy ha nemmel szavaznak, más helyet keres a bányának. Ehhez képest most még Madocsa polgármestere is meglepődött, amikor egy fővárosi tanácsadó cég eljuttatta az önkormányzathoz a kiegészített hatástanulmányt, amelyet feltehetően a hatóságoknak is elküldött.
„Furcsa a helyzet, a népszavazás után küldtünk egy levelet a vállalkozónak, amelyben felhívtuk a figyelmét a népszavazás eredményére, és arra, hogy álljon el a szándékától, de nem kaptunk erre választ”
– magyarázta Madocsa polgármestere, Gelencsérné Tolnai Klára. A helyzet azért is érdekes, mert a helyi népszavazáson két kérdésre kellett válaszolniuk a helyieknek: az egyik a bánya létesítéséről szólt, a másikban azonban azt kellett eldönteniük, hogy az önkormányzatot kötelezik-e arra, hogy alkosson olyan jogszabályokat, amelyekkel lényegében örökre megtiltja ezt a tevékenységet a falu közigazgatási területén. Mindkét kérdésben a bányatelepítés ellen szavaztak a lakosok. A rendezési terv módosítása némi „szakmunkát” is igényel a polgármester szerint, ezért ezzel meg is bíztak egy szakembert. Ezzel együtt a szükséges jogszabályok, a rendezési terv módosítása a polgármester szerint hónapokat vesz igénybe, magyarul, a lakosok második "kívánsága", nevezetesen, hogy örökre tiltsák meg a bánya építését Madocsán, még nem teljesült.
Végeredményben azonban a polgármester szerint a rendeletet még ősszel meg tudják alkotni, így nem lehetséges a bányanyitás, legfeljebb akkor, ha a bányát a kormány kiemelt beruházássá nyilvánítja Paks II. miatt, ami viszont még a helyi népszavazást is felülírhatja, így akkor az állam kisajátíthatja a területeket.
Ezt már korábban maga a vállalkozó kilátásba is helyezte, azt mondta a madocsai földtulajdonosoknak, ha nem adják el a cégnek a felkínált magas áron a területeket, akkor majd annak töredékéért kisajátíthatja azt az állam. Egyébként éppen a napokban a Magyar Idők írt arról, hogy bővítette kapacitását a szekszárdi betongyártó, a V&Periko Kft., GINOP-pályázaton nyert erre pénzt ötvenszázalékos uniós támogatással. Az ügyvezető arról számolt be a lapnak, hogy terjeszkedésük egyik akadálya az alapanyag hiánya. A cég tulajdonosa egyben a bányát építeni kívánó cég vezetője.
Telefonon kerestük Vass Pétert a betongyártó üzemben, ahol azt mondták, hogy a cégvezető szabadságát tölti, így e-mailt küldtünk neki. A vállalkozó egyelőre röviden reagált megkeresésünkre: nem kívánnak bányát nyitni Madocsán, az új hatástanulmányt az azt elkészítő cég küldte el, mivel még korábban hiánypótlásra szólította fel őket a környezetvédelmi hatóság. Most arra a kérdésünkre, hogy hol kívánnak a későbbiekben ilyen beruházást megvalósítani, csak annyit válaszolt a cégvezető, hogy bányát csak ott lehet nyitni, ahol van kavics. Részletes választ hétfőre igértek.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Zenei mogulból elítélt bűnöző lett Sean Combs, az egykori hiphopkirály, aki zűrös ügyei ellenére magabiztosan hitte, hogy érinthetetlen.
Az atomerőműben súlyos a kár, de sugárveszély egyelőre nincs. Akkor minden rendben? Egyáltalán nem.
Az Oroszország-szakértő szerint a kormánymédia „teljesen nyilvánvalóan hergel és uszít”.
Eltűnésekor hawaii mintás inget viselt.
Egy sárkányszörfös jókor volt jó helyen.
Egy-egy hátúszó néha elbizonytalanítja a fürdőzőket.
Pontosan úgy működik, mint a légvédelmi rendszerek.