Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
“Sorozatgyártásban az új IC+ kocsik”, „19 új emeletes motorvonat érkezik”, „már 123 Flirt motorvonata van a MÁV-START–nak” – az elmúlt néhány év járműbeszerzésekről szóló híreit nézegetve úgy érezhetjük, hogy sínen van a magyar vasút. A Közlekedő Tömeg Egyesület blogja a MÁV járműparkjának bemutatásáról szóló cikke szerint a MÁV-START kocsigazdálkodási gyakorlata „felelőtlen és pazarló”.
Az egyesület szerint, bár az elmúlt évek nagy beszerzései a budapesti agglomeráció járműparkját már felfrissítették, a távolsági kocsik nagyobb volumenű beszerzésére hosszú évek óta nem volt példa, főleg használt kocsikat vettek. Legutóbb 20 éve jött 160 új, nemzetközi forgalomba szánt kocsit a spanyol CAF-tól, a bautzeni DWA vagongyártól, illetve a Dunakeszi Járműjavítótól, és mivel a vasúti járművek tervezett élettartama általában 40-50 év körül mozog, így ezek ma is korszerű, színvonalas daraboknak számítanak. Csakhogy „ezek jó része évek óta tárolóvágányokon eldugva rohad” – állítja a blog.
Az egyesület év elején közérdekű adatigénylést nyújtott be a MÁV-START-hoz a Személyszállító Vonatok Összeállítási Rendje (SZVÖR) kapcsán. Ez a dokumentum tartalmazza ugyanis azt, hogy az egyes vonatok milyen típusú kocsikból összeállítva közlekednek az egyes napokon, így ezt az állományi darabszámokkal összehasonlítva üzemképességgel kapcsolatos számításokat lehetne végezni.
„A MÁV-START mondvacsinált indokokkal megtagadta ennek kiadását – állásfoglalásuk szerint “üzleti tevékenységük végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna” és 'versenytársukat indokolatlan előnyhöz juttatná', ha megismernénk az adatokat” – írja az egyesület, akik ezek után úgy döntöttek, bejelentést tesznek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál.
Hivatalos adatok hiányában saját terepszemlék, a Vagonweb oldalon található összeállítások, valamint az egyesület tagjainak szervezési ismeretei és szerelvényfordulók összegyűjtésével igyekeztek megbecsülni a forgalomba adott kocsik számát, azaz a kocsikiadásokat, és arra jutottak, hogy a kiadási arány elképesztően alacsony. Naponta a kocsiállomány 56 százaléka, azaz alig több, mint a fele kerül csupán forgalomba az ideálisnak mondható 80 százalék helyett, ez kb. 40 pluszkocsit jelentene. Összehasonlításképp: a MÁV-HÉV nagyjából 86 százalékos kiadást tud elérni.
„Akad például olyan 1. osztályú CAF kocsi, melynek 2014 őszén járt le a fővizsgája, és 2018 márciusában még mindig a Keleti pályaudvar egyik tárolóvágányán állt fővizsgára várva, azaz a mai napig nincsen forgalomban. Eközben a miskolci és szegedi IC-kben rendszeresen nem közlekedik első osztályú kocsi, mert nincs elég üzemképes darab. Számos kocsi áll például tárolóvágányokon eldugva, évek óta lejárt vizsgával” – derül ki a blogbejegyzésből, mely szerint ezt elsősorban a Szolnoki Járműjavító túlterheltsége okozza.
Az egyesület a nyár folyamán a kocsipark állapotát is fel akarta mérni, így kikérték a MÁV-START–tól ezeknek a típusoknak az állományi listáját, karbantartartási adatait, melyet a MÁV-START megtagadott azzal, hogy nem is áll rendelkezésükre efféle információ. Emiatt az Egyesület ismét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult.
