Az Európai Bíróságon támadta meg a kormány a kiküldetési irányelv július 9-én kihirdetett módosítását – közölte a Miniszterelnökség. Közleményében a tárca emlékeztet: Magyarország az erről szóló javaslat 2016-os közzététele óta mindvégig ellenezte az irányelv módosítását, mert úgy látja, az azonos helyen azonos munkáért egyenlő bérezés elvének a szolgáltatásnyújtás szabadságára való kiterjesztése valójában nem a kiküldött munkavállalók védelmét, hanem protekcionista eszközként a más tagállamok munkaerőpiacairól történő kiszorítását célozza.

Az uniós szabályozás azokat a munkavállalókat érinti, akik egy országban nem ottani vállalkozás alkalmazottjaként dolgoznak, hanem egy hazájukban alapított cégtől kapják fizetésüket, adót is hazájukban fizetnek. Ilyenek például azok a magyar kőművesek, akik egy magyar cég alkalmazásában, de Németországon belül dolgoznak építkezéseken. Mivel az unión belül érvényesülnie kell annak az alapelvnek, hogy egy országon belül egyenlő munkáért egyenlően kell fizetni mindenkinek, az új irányelv ezt kiterjesztette az ilyen cégekre is.

A tárgyalások során a kelet-európai országok elsősorban a francia kormánnyal kerültek szembe, Emmanuel Macron 2016-ban, államfővé választása előtti kampányának is központi elemévé tette ezt a témát. Amíg a politikus a kelet-európai munkások szociális dömpingjét emlegetve igyekezett voksokat szerezni, a kormány így látja utólag a helyzetet: „A két éven át politikai viták kereszttüzében álló tárgyalások során a Kormány azt az álláspontot képviselte, hogy az új szabályok aránytalanul korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát, megbontva a korábbi szabályok révén a munkavállalók védelme és az említett alapszabadság előmozdítása között kialakított kényes egyensúlyt, ráadásul az egész Unió versenyképességét csökkentik. Azt is sérelmezte, hogy az Európai Bizottság annak ellenére változatlanul fenntartotta a javaslatát, hogy tizenegy tagállam nemzeti parlamentjének tizennégy kamarája, közte az Országgyűlés az ún. sárga lapos eljárás megindításával kifogásolta a javaslatot.”

A magyar kormánynak különösen azzal van baja, hogy a szabályokat a nemzetközi közúti fuvarozásra is kiterjesztették – a szállítással kapcsolatban egyébként külön szabályozás készül, ám amíg az nem születik meg, ennek az irányelvnek a szabályai vonatkoznak az ágazatban dolgozókra is. Ez nehéz helyzetbe hozhatja a Nyugat-Európában dolgozó magyar kamionsofőröket is.

A közlemény azt is említi, hogy Magyarország a tárgyalások során a minden tagállam számára elfogadható, észszerű kompromisszum kialakítására törekedett. Ebből azonban az utolsó pillanatban még a visegrádi országok is kihátráltak, ami miatt „az irányelv végső szövege még az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest is hátrányosabb a régió vállalkozásai számára”. Emiatt döntött úgy a korámny, hogy az október 3-ig nyitva álló keresetindítási határidőig megtámadja az uniós jogszabályt az Európai Unió Bíróságán.

A kormány abban bízik, hogy a testület még 2020. július 30-a, vagyis a hatálybalépés időpontja előtt megsemmisíti a jogszabályt.

A rendelkezésre álló információk szerint Lengyelország ugyancsak keresetet nyújt be az Unió bíróságához az irányelv megsemmisítését kérve – zárul a Takács Szabolcs államtitkár által jegyzett közlemény