A 444 szúrt ki egy álláshirdetést a dunaújvárosi Szuperinfóban, mely szerint gépkezelői pozícióba keresnek munkavállalót, lehetőleg ukrántudással. Az ok egyszerű:  olyan sok az ukrán és a mongol, hogy a kommunikációt megkönnyíti, ha a magyar munkavállaló is tud ukránul.
Tavaly szeptemberben orbán még arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy "Mi nem hívtunk ide soha senkit se vendégmunkásnak, se semmilyen más okból, hogy itt éljenek velünk. Tehát mi nem bevándorló ország vagyunk, és Magyarország nem akar bevándorló országgá válni."

A 2017-es költségvetési zárszámadásból viszont kiderült, hogy  5000 ukrán állampolgár kapott munkavállalási engedélyt, és ebből 4600 fő már legalább egy hónapot meghaladó munkaviszony keretében dolgozik. Az ukrajnai kampányra 450 milliót szánt a kabinet, melyet el is költöttek.

„Az autóipari beszállítóknál két éve érződik, hogy ügynökségek nagyon szervezetten nagy számban szállítanak Magyarországra ukránokat” - mondta Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetség elnöke. Nem kárpátaljai magyarokról van szó, leginkább a Krím-félszigetről menekülő ukránok jönnek. Szállást biztosítanak nekik (bár van, hogy raktárokat alakítanak át tömegszállássá) és reggelit. Az ukránok mellett mongolokat hoznak még dolgozni, chartergépeken. Főleg Pest és Fejér megyében találnak nekik munkát, foglalkoztatásuknak bérletörő hatása van, mivel olyan fizetéseket kapnak, mint a Hankooknál 4-6 éve dolgozó magyarok – írta a portál.

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint az idei első négy hónapban közel 14 ezer tartózkodási kérelmet adtak be munkavállalás céljából. Ez duplája a tavalyinak és triplája a 2016. január-áprilisi időszaknak. Tegnapi cikkünkben összeszedtük, kik érkeznek még a magyar piacra: a tehenészeteket gyakorlatilag az indiai vendégmunkások mentik meg, egy Tatabánya környéki gyárba pedig a szerb és ukrán munkavállalók mellett egyre több dolgozó érkezik a közép-amerikai Costa Ricából is.