2014-ben az éves átlagos 370 ezer túlóra mellett karácsonykor 611 ezer, 2015-ben 408 ezres átlag mellett karácsonykor 665 ezer, 2016-ban 478 ezer mellett 669 ezer, 2017-ben pedig a rekord 440 ezer mellett 868 ezer túlórát húztak le a kiskereskedelmi dolgozók – írta a Blokkk.com a KSH adatait elemezve.

Idén a munkaerőhiány miatt újabb negatív rekordra lehet számítani. 2018 eddig megismert időszakában – január-augusztus között – 3,2 millió órára nőtt a túlóraszám a boltos kiskereskedelemben, az előző évi 3 milliós óraszámmal szemben.

Manapság eladó „pult alól sem kapható", már nyáron is a diákmunkásokra és nyugdíjasokra támaszkodott a szektor. Rájuk egész decemberben szükség lehet, és úgy kell számítaniuk a dolgozóknak, hogy decemberben kétszer annyit kell az eladóknak a rendes munkaidőn túl dolgozniuk, mint a korábbi hónapokban. Mert túlóra az év minden szakában van, és az elmúlt években folyamatosan emelkedett, miközben a boltos foglalkoztatottak száma stagnált.

2017-ben valamelyest enyhült ez a nyomás, ennek oka az lehetett, hogy a két számjegyű béremelés és a minimálbérek feljebb tolása megterhelte a boltosok költségvetését, és próbáltak óvatosabban bánni a túlóráztatással. A túlóráért ugyanis – éppúgy, mint máshol – 50 százalék bérpótlék vagy a túlórának megfelelő időtartamú szabadidő jár, amikorra az alapbér arányos részét ki kell fizetnie.

Ha heti pihenőnapon, azaz szombaton vagy vasárnap túlóráztat a boltos, a pótlék mértéke 100 százalékra nő. Egy dolgozó számára évenként legfeljebb 250 túlóra rendelhető el, mely a szakszervezet beleegyezése esetén maximum 300 órára emelhető. A lebukott feketén foglalkoztatottak 10 százaléka a kereskedelemben dolgozik.