szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Valaha kendernagyhatalom voltunk, mára szinte teljesen eltűnő iparágról beszélhetünk Magyarországon. Pedig világszerte felfutó alapanyagról van szó, óriási a kereslet az ipari kenderre. Egy nagykátai vállalkozás ebből igyekszik profitálni – kenderből készült zoknikkal.

Zoknik és harisnyák – a német Lindner család 1730 óta köt rendületlenül. Így amikor a família tizedik generációjába tartozó Bernhard Lindner 18 évesen, a rendszerváltás idején Magyarországra érkezett, nem nagyon volt kérdés, miért tette ezt. „A német bérekkel nem lehetett dolgozni, a környező országok közül Magyarországra esett a választásom” – mondja.

Bernhard Lindner
©

A Max-Lindner Kft. 1996-ban alakult, 1999 óta a nagykátai telephelyen készítik a zoknikat és harisnyákat. A hazai textilipar a 2000-es évek elején kezdett leépülni, 2003-2004 környékén működött még több hazai zoknigyártó, de harisnyákat egyedül Lindnerék kötöttek az országban. Akkor 30 embert foglalkoztattak, évente 1 millió pár harisnyát készítettek, a bevételük 80 százaléka hazai értékesítésből származott.

A változást a 2004-es uniós csatlakozás, és ezzel az áruk szabad áramlása hozta el. A cég végül 2008-ban fejezte be a „sima” textilipari tevékenységét, ekkor már keresték az alternatív megoldásokat. Így jött szóba a kender. „Magyarországon akartam maradni, és egy hungarikumot kerestem. Úgy voltam vele, valaminek kell még lennie a gulyáson és a paprikán kívül” – mondja Bernhard.

©

Az interneten kezdett el kutatni, ahol úgy tűnt, a kender jelentős, működő iparág Magyarországon, ám amikor partnereket keresett, hamar rá kellett jönnie, hogy már csak egy – a nagylaki HungaroHemp – maradt talpon. „Elkezdtem kitartóan hívogatni őket, fél év után emelte fel valaki a kagylót, és sikerült végre időpontot egyeztetnünk, a pontos helyre csak annyit mondtak, menjek a nagy kéményhez.”

Bernhardnak fogalma sem volt a kenderről: „Azt tudtam, hogy lehet vele fűteni, gondoltam, csinálunk belőle brikettet, de ott szembesültem azzal, hogy a cég csődben van, se termék, se alkalmazottak. Viszont találkoztam olyan szakemberekkel, akik ajtót nyitottak a kenderiparra, és sokat segítettek. A textil is szóba jött, és hogy ez az új, tökéletes alapanyag, hiszen antibakteriális hatása van, a nedvességkezelése is jobb, mint a pamuté, a természetes jellege miatt pedig nagyon kellemes viselet – magyarázza.

Magyarország mint kendernagyhatalom

Az 1950-60-as években kendernagyhatalom volt Magyarország: gyárak, szövőüzemek és fonodák dolgozták fel a több ezer hektáron termesztett növényt. A magyar kendernemesítők által szabadalmaztatott fajták pedig a világ élvonalában voltak.

Miután Bernhard feltérképezte a régi lelőhelyeket és a szakembereket, 2010-ben bevetettek 20 hektárt. Magyarországon akkor ezen kívül még 3 hektárnyi kenderültetvény volt. A legmélyebb mélyponton szállt be, amikor mindenki éppen menekült az iparágból.

„Óriásira megnőtt, nekünk pedig nem volt meg a kellő tapasztalatunk, ki is gyulladt a kombájn aratás közben, olyan erős a kender, hogy mindent tönkretesz. A magyar kender 200-300 éves technológiákon alapszik. Akkor több kender volt csak Magyarországon, mint most egész Európában” – meséli.

©

A kezdeti nehézségek után aztán beindult az üzem. 2011-2012 óta az egyik világvezető kenderruházati céggel, a német HempAge-dzsel dolgoznak együtt: a márka kizárólagos beszállítói, 24 országban (főleg német, francia, svájci osztrák piacon) több mint 500 viszonteladónál találhatóak meg a nagykátai vállalkozás által előállított kenderzoknik.

A termék pedig nagyon népszerű: évente 100 százalékkal nő a termelésük, jelenleg 30 000 pár zoknit kötnek évente, de bővíthető a kapacitásuk. Erre szükség is lehet, hiszen sorban állnak náluk a vevők a kenderből készült zoknikért.

Kender: egyszerre mostoha és jolly joker

A kender egyik óriási előnye, hogy szinte 100 százalékban feldolgozható: a rostokból készült fonalat és szövetet a textil- és ruhaipar hasznosítja, a magból olaj készül, de a gyógyszer-, kozmetika- és építőipari alapanyagok mellett takarmányt is készítenek belőle.

Ami a textilipart illeti, természetessége mellett van még egy nagy előnye. Míg a pamut alapanyagának, a gyapotnak a termesztéshez rengeteg víz és növényvédő szer kell, a kendertermesztéshez a víz töredékére van szükség, vegyszert pedig nem is alkalmaznak. A másik fenntarthatónak titulált alapanyag, a bambusz termesztése sem egyszerű és átlátható: habár gyorsan nő, azonban a növény felépítése, a rostok szilárdsága miatt jóval több vegyszerre van szükség, hogy végeredményben egy ruházati termékek előállításához megfelelő puhaságú fonalat, szálat állítsanak elő.

©

A környezetkímélő termelés mellett a kender másik előnye, hogy az egyik legerősebb alapanyag, könnyen keverhető más szálakkal, télen melegen, nyáron hűvösen tartja a kenderszálból készült ruhadarab viselőjét, természetes antibakteriális hatása van, és ellenáll az egyre erősebb UV-sugárzásnak is. És nem mellesleg Magyarországon is megterem.

„A gyapottermesztéshez megfelelő földek szinte teljesen kihasználtak már, egyszerűen nem lehet még tovább növelni sem a területet, sem a hozamot. Eközben az emberiség populációja egyre nő, ruhára pedig szükségük van. A pamutipar nem fogja tudni kiszolgálni ezt. Egyszerűen szükség van másra is” – mondja Bernhard.

Akadályok

Hogy mi a probléma a kenderrel? „Egyszerűen kimaradt a globális körforgásból, kimaradt a kereskedelmi rendszerből, a tőzsdén sincs.” A kenderrel kapcsolatban nagyon megnehezíti a dolgukat, már egyáltalán a kommunikációt is a növényhez kötött negatív asszociáció. A köztudat egyenlőségjelet tesz ipari kender és marihuána közé, amivel a vállalkozás is napi szinten szembesül. Ráadásul az elmúlt 100 évben teljesen megállt a technikai fejlődés a kender felhasználását, aratását illetően.

©

A kender ruházati alkalmazásához használt alapanyagot jelenleg több mint 50 százalékban Kína szolgáltatja. Eredetileg az USA-ból importált gyapot kiiktatására honosították meg a kendert. Kínában mindig is látták a kenderben rejlő értéket. A nagy világmárkák kifejezetten exkluzív, kenderkollekciókat is készítenek az ottani piacra. A kenderből készült darabokért kifizetnek a kínaiak kétszeres-háromszoros árat is. Sőt, egy kínai gyógyító előadásaiban azt hangoztatja, hogy az elkövetkezendő világégést, amikor már olyan erős lesz az UV-sugárzás, csak azok az emberek fogják túlélni, akik kenderből készült ruhát viselnek” – meséli Galbács Katalin, Bernhard párja, aki szintén a cégnél dolgozik.

A közelmúltban viszont bekövetkezett ott egy technológiai váltás: víz helyett vegyszerrel kezelik a növényt, a szennyezéssel pedig egyszerűen nem bírnak el telepeik. Ezért szigorúan korlátozni kezdték azt, egy-egy üzemből naponta mennyi alapanyag kerülhet ki – ez lehet Európa és Magyarország előnye – mondja Bernhard.

A kínai alapanyag minősége is drasztikus romlásnak indult. „Németországban ebben a pillanatban is kanadai befektetők több száz és ezer hektárokat vesznek meg, és vetnek be kenderrel. Jó lenne, ha Magyarország se maradna ki” – mondja. „Élen kellene járnunk, a hazai kenderipart viszont jelentősen nehezíti az összefogás hiánya. Sorban állnak nálunk is, olaszok, belgák, németek, több száz tonnákat el tudnánk adni kenderből, miközben néhány tonnánk van csak.” A hazai kender ráadásul garantáltan bio.

©

Itthon ma néhányan foglalkoznak csupán a kenderrel, terméket alig állítanak elő, főként csak papírt és pozdorját, miközben aranybánya lehetne az anyag. 2014 környékén Csongrád megyében indult egy térségi program, továbbá a Nemzetstratégiai Kutatóintézet is rendelkezik ipari kendertermesztési programmal. 2015 óta létezik a Békés megyei kender projekt, és 2016 óta Bernhard koordinálja: céljuk az iparág újrahonosítása. A Magyarországon előállított vetőmag nagy részének előállításáért felelős ez a projekt.

A kender jövője

„A kenderrost költsége 5 éven belül felveheti a versenyt a pamutéval, jelenleg maximum dupla annyiba kerülhet, mint a biopamut, de szerintem alá tudna menni” – véli Bernhard. Az látszik, hogy jóval nagyobb igény lenne a kenderből készült termékekre, mint amennyi jelenleg a piacon elérhető. A HempAge raktárkészlete folyamatosan nullán van, miközben a márka szinte egyáltalán nem költ marketingre.

©

Bernhard 2-3 éven belül nagy technológiai ugrásokat lát az iparágban. A Max-Lindner Kft.-nél készenlétben állnak a még „be nem fogott” körkötőgépek. A saját, vésztői kenderültetvény és a nagykátai zoknikötőüzem mellett tervben van egy fonoda és festőüzem is. A vállalkozás célja, hogy a szántóföldtől a késztermékig nyomon követhessék az alapanyagot, hogy a késztermék minden paraméterét alakíthassák, és hogy teljesen transzparens legyen a gyártási folyamat.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Matolcsy nem akarta látni, hogy jön a recesszió, de most rájött, hogy itt van

Matolcsy nem akarta látni, hogy jön a recesszió, de most rájött, hogy itt van

Orbánról készített "kihagyhatatlan címlapsztorit" a Politico

Orbánról készített "kihagyhatatlan címlapsztorit" a Politico

Négymillió forintra büntette az MKB Bankot a jegybank

Négymillió forintra büntette az MKB Bankot a jegybank