Gyorsan kaszálna tízmilliárdokat vasútfelújítással? A receptet Mészáros Lőrinctől lesheti el

Huszonhárommilliárd forint. A Közbeszerzési Értesítő egyik nyári száma szerint ezért a szép summáért fejlesztheti a Mészáros Lőrinchez köthető egyik konzorcium a Szabadbattyán–Balatonfüred vasútvonalat. Ám ez a korántsem elhanyagolható összeg eltörpül amellett, amennyit az elmúlt években a volt felcsúti polgármester, jelenlegi oligarcha körüli cégbirodalom ezen a piacon bezsebelt. De hogyan vált az egykori gázszerelő a vasúti közbeszerzések nagyvállalkozó sztárjává?

Nem kell a túlzottan távoli múltba révedni, hogy a kezdetekre rábukkanjunk. Mészáros fő vasútépítő cégének az R-Kordot szokás nevezni, ez 2013 óta tartozik hozzá, s a fent említett konzorciumnak is tagja. Fő tevékenysége villanyszerelés, így sok villamosítási, biztosítóberendezés-építési, világítási megbízást kap, illetve forgalomirányító rendszereket épít ki. Közbeszerzési diadalmenete csak 2015-ben kezdődött, a mából nézve már megmosolyogtatóan filléres tétellel, azaz néhány százmilliós munkával. A következő dobás már több mint 13 milliárdosra sikeredett: ez a Szombathely–Zalaszentiván vonal villamosítása, amelyet az R-Kord az egyik igazi óriáscég magyar leányával, a Swietelsky Vasúttechnikával közösen nyert el. Ez utóbbi építette a felcsúti kisvasutat is. Elkélt a segítség, mivel az R-Kord akkoriban finoman szólva kapacitáshiányos volt, mindössze két tucat főt foglalkoztatott, partnere nélkül nem sok esélye lett volna a tenderen.

Homlok Zsolt és Mészáros Ágnes. Saját utakon

A Swietelsky-céget akkoriban Homlok Zsolt vezette, ahogy egy 2016 tavaszán létrehozott másik leányt, a Swietelsky Távközlés- és Biztosítóberendezés Építő Kft.-t is. Szeptemberben aztán mindkét cégtől kilépett. Novemberben a testvérével saját vállalkozást gründolt, a Homlok Zrt.-t. A cégalapító 2017-ben az osztrák mamutvállalat leánya után közelebbi kapcsolatba került Mészáros Lőrincével is: a szombathelyi üzletember az év májusa óta Mészáros Ágnes férje, vagyis Mészáros Lőrinc veje. Ezek után talán kevéssé meglepő, hogy novemberben hozzá is folyni kezdett a közpénz: összesen 5 milliárd forint értékben nyert el egy – nagyjából felerészben opcionális – megbízást a Seszták Miklós akkori fejlesztési miniszter szűkebb pátriájának számító Kisvárda vasútállomásának fejlesztésére a Penta Industryval közösen.

A mindössze egyéves, szárnyait az első közbeszerzésén próbálgató Homlok Zrt. akkor még nagyobb kapacitáshiánnyal küzdött, mint az R-Kord két évvel korábban: húsznál is kevesebb alkalmazottja volt. Ezért szintén alvállalkozókat vont be a projektbe. Közülük az egyik – minő véletlen – éppen az R-Kord, az após cége lett, ezzel igazi családi biznisszé változtatva a beruházást. Még érdekesebb azonban, hogy megbízták a Vasútvillamosító Kft.-t is, amely felsővezeték-építéssel foglalkozik, és nem éppen kispályás: az utóbbi években 3-5 milliárd, 2017-ben 7 milliárd forint árbevétele volt. A társaságot 2017 januárja óta a prágai székhelyű Rafinanz Promotion CZ s.r.o. birtokolja, amelyben viszont az év júliusától Homlok Zsolt meghatározó tulajdoni hányadot birtokol. Mivel ezt megelőzően a felsővezeték-építés hiányzott a Mészáros család portfóliójából, a Vasútvillamosító Kft. kétségkívül fontos darabja a kirakósnak. Olyannyira, hogy a mostani, 23 milliárdos közbeszerzést elnyerő konzorcium másik tagja éppen ez a cég.

Túry Gergely

Az R-Kord sem maradhatott szégyenben, figyelemre méltó módon bővült is. A Swietelsky Távközlés- és Biztosítóberendezés Építő Kft.-t az osztrák anyavállalat Celldömölkön hozta létre, történetesen ugyanott, ahol a Vasúttechnika is működik, Homlok Zsolt vezetésével. Fő tevékenysége villanyszerelés volt, de vasútépítéssel, távközléssel is foglalkozott, majd egy sor további, építőiparhoz köthető tevékenységgel bővítette kínálatát a fémmegmunkálástól az épületgépészeten át a festésig, üvegezésig. Később Swietelsky Vasútautomatika Kft.-vé, majd egyszerűen Vasútautomatika Kft.-vé nevezték át. Mint a Világgazdaság és a Direkt36 feltárta, ide helyezték át a Simicska Lajostól Nyerges Zsolthoz vándorló Közgép tulajdonolta Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft. eszközeinek és dolgozóinak egy részét (másik részét pedig az R-Kordba). Mégpedig azért, mert a Dunántúli Kft. lába alól a Simicska–Orbán-háború 2015-ös kitörése után teljesen kicsúszott a talaj, így vezetői inkább a cég kiürítése mellett döntöttek. A folyamat a felek dolgozói létszámán is megfigyelhető: a Dunántúli Kft. létszáma 2016-ban kétszázról nyolcra csökkent, míg a Vasútautomatikáé egyről több mint százra nőtt, az R-Kordé pedig nagyjából harmincról nyolcvan körülire. 2018 februárjában Mészáros Lőrinc beszállt a cégbe, márciusban pedig a vállalat R-Kordba olvasztásáról született döntés, a cégjegyzékből végül júniusban vezették ki a Vasútautomatikát.

Időközben 2017 novemberében létrejött még egy – egyelőre üres – vasútépítő cég, az elnevezéséből következtetve akár nemzetközi tenderekre is rámozduló RM International Zrt. Ebben igazgatósági tag Homlok Zsolt, Mészáros Beatrix (Mészáros Lőrinc másik lánya) és az R-Kordot vezető Csűrös Sándor. Itt tart most, és ezzel nagyjából teljessé is vált a hídfőállások kiépítése. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint kezdeti példánk, a Balaton északi partján húzódó vonal fejlesztésének tisztán családon belüli elnyerése.

Mindeközben folyamatosan sorjáztak, sorjáznak a nagy összegű megbízások a baráti cégeknél. 2016-ban a dél-balatoni vasúti pálya 72 milliárdos felújítását zsebelte be közösen az akkor még Homlok Zsolt vezette Swietelsky Vasúttechnika, az R-Kord és a V-Híd. A Mészáros és Mészáros Kft. alvállalkozóként lépett a bizniszbe. A Homlok Zrt. a megalakulása után nem sokkal szállt be az A-Híd és a V-Híd Zrt. mellé – szintén alvállalkozóként – a Kelenföld–Százhalombatta vonal összesen 51 milliárdos fejlesztésébe. Ugyanitt az R-Kord is alvállalkozó. Utóbbinál 2016-ban további négy, relatíve kisebb közbeszerzés landolt, összesen mintegy 6 milliárd forint értékben. 2017 márciusában derült ki, hogy az R-Kord a Budapest–Esztergom vasútvonal 33 milliárdos projektjének is részese, később pedig egy 7 és egy 14 milliárdos üzletbe szállt be. Idén eddig a már említett 23 milliárdos beruházás mellett egy csaknem 40, egy közel 50 és egy hajszál híján 60 milliárd forintos üzlet is megtalálta a Mészáros-cégeket és partnereiket – több kisebb, „mindössze” néhány milliárd forintos megrendelés mellett.

Elképesztő ütemben dübörög tehát a gépezet, és ki tudja, hol van még a vége. A vasúti beruházások frontján eleve azért érdemes területet foglalni, mert ezekre hatalmas összeget fordít Magyarország – részben uniós forrásból – a következő években is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Eximbank júniusi rendezvényén azzal büszkélkedett, hogy 2022-ig 1500 milliárd forint juthat ezekre a fejlesztésekre.

A cikk eredetileg a HVG 2018/31. számában jelent meg.