Évente több tízezer budapesti hajlandó fizetni azért, hogy sétáljon, és nem bánják meg

„Azért fizessek, hogy sétáljak?” – néhány éve még ezzel a kézenfekvő kérdéssel szembesültek a városnéző séták szervezésével foglalkozó kisvállalkozások. A tíz éve indult, korábban ismeretlen kulturális-ismeretterjesztő túrák kezdetben a helytörténet iránt érdeklődők szűk közönségét fogták meg, ám időközben oly népszerűvé váltak, hogy a piacvezető társaságok évente tízezres nagyságrendben mozgatják meg az embereket.

„A program nemcsak a sétáról, a tematikáról, hanem a közönségről is szól, amelyik ezen keresztül kapcsolódik a városhoz. Szeretnék megismerni, hol élnek, időt és pénzt áldoznak lakóhelyük felfedezésére” – világítja meg a program hátterét Merker Dávid, a Hosszúlépés társalapítója, ügyvezetője. „A célközönségünk a magaskultúra és a mainstream határán mozog: fontos neki, hogy tudja, ki Enyedi Ildikó, de nem rohan a Zeneakadémiára csak azért, mert világhírű karmester vezényel.” A túraszervezők mérései alapján a sétálók 70-80 százaléka nő, akik jellemzően a harmincas éveiktől kezdve vesznek részt rendszeresen a programokon, leginkább a párjukkal vagy a barátaikkal.

Fazekas István

„A séták azért is jöttek divatba, mert a kultúrakedvelők a színház, a mozi és a kiállítás mellett másféle kikapcsolódást, alternatív kulturális élményt is keresnek” – mondja Horn Márton, a Beyond Budapest ügyvezetője. Az érdeklődést felkeltheti a bennfentesség érzése, hogy be lehet lesni a kulisszák mögé, amik lehetnek lebontásra váró épületek, a tihanyi apátság nagyközönség elől elzárt részei, vagy titkos kerteket és tereket rejtő kapualjak. „Egy-egy séta attól jó, ha sokszínű élményt nyújt: szórakoztat, újat mond, olyan helyekre visz el, amelyeket egyedül nem lehet felkeresni, és akár még ismert művészekkel is találkozhat a résztvevő: előfordult, hogy színészeket is meghívtunk a sétára” – sorolja a népszerű városnéző program elemeit Káldi Emese, az Imagine Budapest cégvezetője.

Hiába a jól összeállított útvonal, a különleges helyszínek, sokat ronthat az élményen, ha a sétavezető nem meggyőző. Ő a program lelke, ezért is fontos a kiválasztásuk, a betanításuk. Alaposan ismernie kell a várost, a séta tematikáját, hibátlanul el kell mondania a szövegét, de nem úgy, mintha könyvből olvasná, hanem ahogy elmesélné a barátainak. Mindeközben pedig kedvesnek, oldottnak, nyitottnak és szellemesnek kell lennie. Vannak cégek, amelyek hivatásos idegenvezetőkkel dolgoznak, mások inkább olyanokat keresnek, akik ismernek egy környéket, értenek egy konkrét szakterülethez vagy témához. „Miután egy héten hatszor beszélek a Lánchídról amerikai turistáknak, felüdülés a városi séta. Másfajta felkészültséget, hozzáállást igényel helyieknek mesélni, hiszen van alaptudásuk, amire építhetünk, így sokkal mélyebb tartalmakat adhatunk át” – mondja Seres Dániel, a Beyond Budapest sétavezetője.

Fazekas István

A kihívás ma már az, hogy minél különlegesebb témákat kerítsenek elő, mert csak így lehet az érdeklődők figyelmét fenntartani. Cél az is, hogy a sétálók visszatérjenek, elhívják az ismerőseiket. Hasonlóan fontos, hogy a sétaszervező cégek, bár versenytársak, együttműködjenek. „Ha mindegyikünk a minőségre törekszik, és profi dolgokat adunk ki a kezünkből, akkor erősítjük egymást, ugyanúgy, ahogy az Örkény és a Katona sem riválisok. Mindenkinek az a jó, ha az emberek szeretnek színházba járni” – mondja Koniorczyk Borbála, a Hosszúlépés másik társalapítója, operatív vezetője. Merker Dávid szerint persze előfordulnak súrlódások, amikor a saját tartalmaikra gyanúsan emlékeztető témákat látnak más cégeknél felbukkanni. Mindez csak bizonyos pontig magyarázható azzal, hogy a keretek adottak, hiszen mindegyik cég elsősorban Budapesten dolgozik. A jelentősebb piaci szereplők azonban általában tudnak egymás programjairól, egy-egy új séta kialakításánál figyelembe veszik a konkurencia kínálatát.

„Mindannyian kicsit másra helyezzük a hangsúlyt, mások az érdeklődési területek, más a célcsoport, más a kommunikáció” – teszi hozzá az Imagine Budapest cégvezetője. Ők például általában addig rejtett helyszíneket kutatnak fel. A legnépszerűbb a Titkos kertek című sétájuk, de nagy az érdeklődés a bűnügyi, az édességtörténeti programjuk iránt, nem is szólva a szecesszióról, art decóról szóló sétáikról. A gasztronómiai vonalat és az utóbbi időben egyre inkább az épületbejárásokat helyezi középpontba a másik piacvezető cég, a Hosszúlépés. Közönsége kedvencének számít az Egy falat Kína, a Budapest kóser arca, az Újvilág Óbudán, a Cseh Tamás- és az Aczél György-sétájuk. Ami nem meglepő, hiszen ezeknek a helyszíneknek és témáknak nincs emlékhelyük, múzeumuk.

Fazekas István

A nyolcadik kerület felfedezésével indult a Beyond Budapest, és azóta is az etnikai és vallási kisebbségek (elsősorban a cigányság, zsidóság) bemutatására törekszik. De szervez túrákat az Óbudai Gázgyárba, a Salgótarjáni úti elhagyatott zsidó temetőbe, és dzsessztörténeti, underground művészeti, valamint gyereksétákat is tartanak. Léteznek kisebb cégek is, mint a Sétaműhely (korábban Bupap), a Miénk a Ház vagy a Budapest Underguide – utóbbi inkább a külföldiekre és a városi játékokra specializálódott.

A nagyobbak mögött sokéves tapasztalat áll, ismerik az elvárásokat, rugalmasak tudnak lenni, és gyorsabban képesek reagálni. A Hosszúlépés március elején a Normafánál lévő Hotel Olimpia bontása előtt egy héttel tudta meg, hogy tarthat sétákat az épületben, ezért rövid idő alatt kellett tartalmat kitalálnia, sétavezetőket megkeresnie. A cég társalapítói szerint a sikeres recept titkos összetevője, hogy „az Imagine Budapest és mi is családi vállalkozásként indultunk: ők testvérek, mi pedig férj és feleség vagyunk, vagyis számunkra a séták szervezése nem csupán munka, sokkal inkább az életünk szerves része”.

SZAKSZON RÉKA

A cikk a HVG 2018/36. számában jelent meg.