Átalakulhat az OTP legfelső vezetése

Az elnöki és vezérigazgatói tisztség szétválasztását lehetővé tevő alapszabályi módosításról is dönthet az OTP Bank április 12-re összehívott éves közgyűlése – derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján kedden hajnalban közzétett közgyűlési előterjesztésből.

  • MTI MTI
Átalakulhat az OTP legfelső vezetése

A hatályos alapszabály szerint az OTP igazgatóságának elnöke egyúttal a társaság vezérigazgatója is (jelenleg Csányi Sándor tölti be mindkét tisztséget). A javasolt módosítás lehetővé teszi, hogy az elnök-vezérigazgatói tisztségben megjelenő ügyvezetési funkciók szükség esetén külön tisztségekben is elláthatók legyenek, és az elnöki és vezérigazgatói tisztséget külön személy töltse be.

A tisztségek szétválasztásáról az igazgatóság saját hatáskörben dönt.

Az indoklás szerint az alapszabály módosítására az OTP Csoport jelentős nemzetközi expanziójára és a piaci kihívásokra való rugalmas alkalmazkodás érdekében van szükség. A módosítási javaslat egyúttal rendezi a jelenlegi elnök-vezérigazgatói feladatok és hatáskörök megoszlását arra az esetre, ha az igazgatóság elnöke és a vezérigazgató nem ugyanazon személy.

Az OTP Bank éves rendes közgyűlésének napirendjén szerepel a 2018. évi anyavállalati és konszolidált beszámolók elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, valamint az igazgatóság felhatalmazása saját részvények megszerzésére.

Bencsik László vezérigazgató-helyettes a bank tavalyi eredményeit ismertető sajtótájékoztatón, március 1-jén azt közölte, hogy az OTP a 2017-es év után kifizetett összeghez hasonlóan az idén is 61,32 milliárd forintot kíván osztalékként kifizetni. Tavaly részvényenként 219 forint osztalék kifizetéséről döntött a bank közgyűlése, a saját részvényekre eső osztalékkal megnövelve 221,35 forintot kaptak a részvényesek.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?