Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Július 1-től indítja „Növekedési Kötvényprogram” (NKP) nevű akciótervét az MNB. Mit is takar az NKP, mi a célja, hoz-e változást a lakosság kötvényekkel szembeni hozzáállásában?
Mi az NKP?
Fejlett piacgazdaságokban a vállalatok nem kizárólag banki hitelekkel vagy tőzsdei részvénykibocsátásokkal finanszírozzák saját tevékenységüket. Erős szerepet kapnak a kötvények is. A kötvény nem más- kisebb leegyszerűsítéssel –, mint a bank kihagyásával megvalósított közvetlen hitelfelvétel a megtakarítóktól. Egy jól működő kötvénypiac jelentős mértékben hozzájárulhat a vállalatok növekedésének hatékony finanszírozásához.
Magyarországon a vállalati kötvények kibocsátása mind európai, mind regionális összehasonlításban elenyésző. Ezen kíván változtatni az MNB az év közepétől Növekedési Kötvényprogramjával. Az NKP keretében 300 milliárd Ft értékben vásárolhat a jegybank vállalati kötvényeket. Az MNB-nek a programmal az elsődleges célja a kötvénykibocsátások élénkítése, a vállalatok „rászoktatása” erre a finanszírozási formára. 2015-ben az MNB a Növekedési Hitelprogramjával (NHP) sikeresen elérte, hogy érdemben élénküljön a válság után drasztikusan visszaesett vállalati hitelpiac. A cél itt is ugyanez. A különbség annyi, hogy az NHP esetében a hitelt a bankok helyezték ki (és az MNB „csak” a forrást biztosította), addig az NKP-nál közvetlen vásárlóként jelenik meg a piacon.
Az NKP keretében - elsősorban – nagyvállalatok által kibocsátott, legalább B+ minősítésű, minimum 3, maximum 10 éves futamidejű kötvényeket fog vásárolni az MNB. A „B+” minősítés a nem befektetési kategória felső sávjában található, azaz kockázatot is érdemben tartalmazó kötvényeket vásárolhat az MNB.
Ma a vállalatok kötvénykibocsátási kedvét visszafogja a nehezen becsülhető kereslet is. Az NKP megjelenésével kiszámíthatóbbá válik egy-egy kibocsátás sikere. Az MNB vásárlása önmagában bizalomerősítő tényezőként fog szolgálni a piaci szereplők számára.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy ilyen alacsony kamatok mellett miért van szükség a kötvénypiac mesterséges élénkítésére? Mert nem lesznek mindig ilyen alacsony szinten a kamatok és a banki hitelkínálatot is érdemben – pozitívan – befolyásolni tudja a jól működő kötvénypiac.
Milyen változást jelent ez a magánszemélyeknek?
A magánszemélyeknek ma alapvetően az új lakossági államkötvény jelenti az igazi alternatívát a bankbetétekkel szemben. Az új kötvények 3,5%-6% kamatot fognak fizetni. Ezzel szemben egy 5 éves futamidejű vállalati kötvény nagy valószínűséggel alulról fogja közelíteni a 3,5%-ot úgy, hogy a kockázata lényegesen magasabb lesz, mint az államkötvényé. Így lakosság számára a választás nem lesz nehéz.
Minden bizonnyal – még a kötvényprogram sikere esetén is – hosszú évek múlva fejlődhet annyit a hazai vállalati kötvénypiac, hogy az érdemi kínálatot jelentsen a lakossági megtakarítóknak. És nem utolsó sorban ekkor is kérdés lesz, hogy aktuálisan milyen kamatot kínál az államkötvény.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.