Mosolygó nyugdíjasok a wellnessfürdőben, akiknek legfeljebb a hajuk színéből lehet észrevenni, hogy már túl vannak a hatvanon, az erdőben boldogan sétáló makkegészséges idős párok – ilyen képekkel hirdeti az időseknek szóló ajánlatait egyre több szállásadó. A reklámok és a kedvezményes ajánlatok alapján úgy tűnik, mintha egy kikapcsolódásra vágyó idős magyarnak két kívánsága lehetne csak, fürdőzni vagy egy kicsit sétálni az erdőben. Egyetlen olyan ajánlatot találtunk, amely egész mást hirdetett: egy tatai hotelben adnak kedvezményt akkor, ha a nagyszülők és az unokák együtt mennek oda.

AFP / Science Photo Library

Nyugat-Európában már sok vállalkozó rájött, hogy az idősek mennyire jó célcsoportot jelentenek, Magyarországon egyelőre igazán csak a turizmusban vették észre, hogy érdemes velük foglalkozni. Az elemzések szerint az ezüst gazdaság – általában az 50 év felettieket kiszolgáló iparágakat hívják így, de van, amikor az 55 évet tekintik az alsó korhatárnak – célközönségét érdemes kettébontani.

• Komoly piac épült ki azok köré, akik egészségesek, elég időt dolgoztak ahhoz, hogy jól keressenek, és ha már nyugdíjba mentek, hirtelen nagyon sok lett a szabadidejük. Ők a szállodák kedvenc ügyfelei közé tartoznak, szívesen költenek kultúrára, és egyre több üzlet alapul azon is, hogy őket tanítsák meg valamilyen új hobbira.
• Aztán ahogy telik az idő, egyre inkább arra költ az ember, hogy az egészségét őrizze meg. Jobb helyeken ez nem csak azt jelenti, hogy gyógyszerekre sokat kénytelenek költeni, hanem azt is, hogy szívesen adnak pénzt olyan kütyükre, amelyek segítenek az egészségi állapotot vizsgálni, netán riasztani valakit, ha baj van.

Az Európai Bizottság 2018-ban rendelt meg egy elemzést az Oxford Economicstól. E szerint az EU lakosságának 39 százaléka, 199 millió ember idősebb 50 évnél. 2015-ben ezeknek az embereknek a kiadásai 4,2 ezer milliárd eurót tettek ki, ami a 28,8 százaléka az uniós GDP-nek, az 50 év felettiek kiadásaiból nagyjából 78 millió munkahelyet tartottak fent, vagyis az EU foglalkoztatásának 35,8 százaléka köréjük épül.

Ha az EU 50 év feletti lakosai egy külön országot alkotnának, az Egyesült Államok és Kína mögött a világ harmadik legnagyobb gazdasága lennének.

Az EU összes fogyasztásának 40 százalékát teszik ki az 50 évnél idősebbek vásárlásai. Négy olyan terület van, ahol az átlagnál többet költenek. Nem meglepő, hogy az egészségügy az első, ott a kiadások több mint fele az 50 évnél idősebbektől jön, de ételekre, lakberendezési tárgyakra és a rekreációs, illetve kulturális szolgáltatásokra is sokat költenek. A turizmusban az 50 év felettiek között is külön kategóriát jelentenek a nyugdíjasok. Az EU-ban a 65 év felettiek költik el az összes turisztikai kiadás hatodát, 66 milliárd eurót.

Hiába van pénz, ha elmegy a gyógyszerekre

Akármit is mondjanak a statisztikák az EU-átlagokról, nyilvánvaló, hogy egészen más egy idős ember élete Nyugat-Európában és a kontinens keleti felén. Amíg egy svéd ember életében 73 egészséges év van, egy német pedig átlagosan 66 egészségben töltött évre számíthat, addig az Eurostat szerint egy magyar nő 60,2, egy magyar férfi pedig 59,5 évet remélhet egészségben – vagyis a szervezete még az előtt lerobban, hogy elérné a nyugdíjkorhatárt.

Nem csoda, hogy az idősebb magyarok egészségügyi kiadásai magasak, más szektorokban viszont nem sokan alapoznak üzletet a nyugdíjasokra. Pedig lenne miből költeni: a KSH szerint az összes korcsoport közül a 65 éven felüliek átlagos havi jövedelme a legmagasabb, és az 55-64 év közöttiek is több pénzből gazdálkodhatnak, mint a 25-54 éves korosztály. Ezekből a számokból úgy tűnik, mint ha idősnek lenni remek dolog volna Magyarországon, de a valóság szomorúbb, a mélyszegénységben élők közül sokan fiatalon meghalnak, így az idősek átlagait már nem rontják.

hvg.hu

Magyarországon a fontosabb ágazatok adatait végignézve úgy tűnik, az egyetlen, ahol komolyan számolnak az idősekkel, a turizmus. A KSH úgy számolt, hogy 2017-ben az összes belföldi utazás 18 százaléka a 65 éven felülieké volt, ráadásul ez az arány évek óta nő. Budapesten és környéken nyaralnak a legszívesebben, de népszerű a Balaton környéki egészségturizmus is. Külföldre viszont nem szívesen mozdulnak már ki. Központi turisztikai stratégia nem készült az idősek megnyerésére, a szálláshelyek maguktól is rájönnek arra, hogy főleg egészségturizmust érdemes hirdetni, lehetőleg minél nagyobb leárazásokkal.

Ami a többi kiadást illeti: látványos az eltérés Nyugat-Európától a tartós fogyasztási cikkek vásárlásában. Egy nyugati idős ember szívesen költ bútorokra vagy a lakása felújítására, nálunk erre nem jut pénz. Az pedig egyelőre távoli álomnak tűnik, hogy egy magyar nyugdíjasnak annyi kütyüje legyen akár az egészsége megőrzésére is, mint egy nyugatinak.

Inkább dolgozzanak!

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége egy korábbi konferenciáján nem úgy kerültek szóba az idősek mint jó célcsoport, hanem mint lehetséges munkaerő.

Túry Gergely

 A kamara akkori elnöke, Krisán László úgy számolt, hogy 30 ezer ember hiányzik a turizmusból, egy részüket nyugdíjasokkal szerette volna pótolni. A kormány is mindent megtenne, hogy a nyugdíjasokat még visszacsábítsa a munkába. A nyugdíjas dolgozók után idén már nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, de az első negyedéves adatokon ez alig látszik: még csökkent is a 65-74 éves foglalkoztatottak száma 2018 végéhez képest. Igaz, egyetlen negyedév számai alapján még nem érdemes nagy következtetéseket levonni. Az ellenben mostanra egyértelművé vált, hogy a nyugdíjas-szövetkezetekből nem lett sikersztori. A cél mindenesetre adott: inkább a munkaerőhiány enyhítésében segítsenek a nyugdíjasok. Az itt szerzett pluszjövedelem persze a fogyasztásban is megjelenhet majd.