Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Magyarország két leggazdagabb emberének, Csányi Sándornak és Mészáros Lőrincnek az érdekei legalább annyira motiválták Orbán Viktort, mint a Fideszt a kétharmadba bebetonozó rezsicsökkentés, amikor az elmúlt időszakban blokkolni látszott az amerikai energialobbi érdekeit Romániában és Horvátországban. A lavírozás azonban csak ideig-óráig működött. Az európai parlamenti választás előtt Orbán igyekezett minden hasznot besöpörni washingtoni találkozójából, ehhez pedig teljesítenie kellett az Egyesült Államok elvárásait.
Az Egyesült Államok egyrészt cseppfolyós halmazállapotban szállított (LNG) palagázt szeretne eladni Európának, és azon belül Magyarországnak egy adriai átadóállomáson keresztül. Másrészt az amerikai Exxon Mobil termelheti ki a Fekete-tenger romániai vizei alatt felfedezett gázmezőket az osztrák OMV-vel közösen, és ezt a nyersanyagot ugyancsak Magyarországon keresztül vinnék a kontinens nyugati felére. Csakhogy „vita van a lóvéról” – próbálja leegyszerűsíteni a kérdést a HVG-nek nyilatkozva az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője, Pletser Tamás. A Romániából induló és még csak most épülő vezeték ugyanis két helyen is végződhet: az osztrák kézben lévő közép-európai gáztőzsdénél, Baumgartennél, illetve Magyarországon. Hogy itt vagy ott, az azt is meghatározza, ki gazdagszik az európai értékesítésen, ha majd a csöveken elindul a gáz: az OMV leányvállalata, a CEGH, vagy valamelyik magyar piaci szereplő.
Csakhogy ahogy az osztrákok Baumgartennél, a horvátok Krknél szeretnének nagy bizniszt csinálni, minél többet kapni az országukon átmenő gáz tranzitdíjából. A huzakodás hónapok óta tart, annál is inkább, mert Magyar- és Horvátország között amúgy is jó pár vitás kérdés van az energetikában. Zágráb kérésére például jelenleg is nemzetközi elfogatóparancs van érvényben a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen.
Az oligarchák érdekei azonban ennél is határozottabban megjelentek az Orbán-kormány eddigi regionális energiapolitikájában. A Mol ugyanis, amelyben a 25 százalékos állami tulajdon mellett a Csányi Sándor irányítása alatt álló OTP is 6 százaléknyi részvénycsomagot birtokol, nagyot kaszálhat, de bukhat is, a tárgyalások eredményétől függően. Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos ugyanakkor már a romániai gáz körül ólálkodik.
További részletek az e heti HVG-ben.
HVG
