Brutálisan leterhelték a magyar közutakat a kamionosok tavaly

A vasúti, a vízi és a közúti fuvarozás hatékonyabb együttműködésével évi mintegy 50 ezer kamionnal lehetne kevesebb a magyarországi közutakon – derül ki a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) legfrissebb éves elemzéséből. Kiemelik, a kombinált árufuvarozás fejlesztésével jelentősen csökkenne a közutak és a környezet terhelése, új megrendelésekhez jutna a vasúti és a vízi ágazat, és enyhíthető lenne a logisztikai szektor egyik legnagyobb kihívását jelentő sofőrhiány is. Ennek eléréséhez megfelelő ösztönzőrendszer kidolgozására, a vasúti szabályozók egyszerűsítésére és beruházásokra is szükség lenne.

Míg Nyugat-Európában kiemelt figyelmet fordítanak az olyan beruházásokra, melyek lehetővé teszik a közúti pótkocsik – elsősorban a nem daruzható pótkocsik – vonatra rakását, Magyarországon nincs olyan terminál, amely képes lenne erre - emelik ki.

Tavaly tovább növekedett a közutak leterheltsége, minthogy az építőipari beruházások miatt jelentősen, mintegy 15 százalékkal bővült a belföldi fuvarozás volumene. 2018-ban a Magyarországon bejegyzett fuvarozó vállalkozások által szállított áruk 78 százalékát fuvarozták közúton, ami mintegy 169 millió tonna áru fuvarozását jelentette – ez 10,5 millió kamion forgalmának felel meg az utakon. A nemzetközi fuvarforgalom 36,7 millió tonnát tett ki, ami mintegy 2,29 millió darab kamiont jelentett a közutakon. Tavaly így összesen 12,79 millió nehézgépjármű terhelte a magyar úthálózatot, amihez hozzáadódik még a magyar közúti teherforgalom többszörösét kitevő tranzit forgalom is.

A vasúti áruforgalom eközben – elsősorban a jelentős felújítások miatti pályazárok folytán – némileg csökkent is 2018-ban (-0,9%), a vízi árufuvarozás volumene pedig a Duna alacsony vízállása miatt drasztikusan, 18 százalékkal visszaesett az előző évhez képest. Mindössze az áruk 3 százalékát fuvarozták vízen, a vízi konténerforgalom majdnem a felére, 4792 darabról 2732 darabra esett vissza.

A jelentés megállapítja, hogy továbbra sem tudott az intermodális fuvarozás a közúti fuvarozás számára versenyképes alternatívává válni. Holott az intermodális forgalom fejlődésével gyorsabb lenne az áruszállítás – vasúttal 24 óra alatt akár 1200 km is megtehető –, csökkenne a környezetterhelés. Eközben nőne a közlekedésbiztonság és közvetlen költségcsökkenés is jelentkezne a közúti flottát üzemeltetőknél, 30 sofőr helyett 1 mozdonyvezető is elég lenne, csökkennének az amortizációs és a szervizköltségek.

A szövetség szerint korszerűsíteni kell a vasúti szabályrendszert. A vasúti árufuvarozást meghatározó szabályzók ugyanis túl bürokratikusak, sok előírás fölött már eljárt az idő. Egyszerűbbé kell tenni és fel kell gyorsítani a vasúti határforgalmat, mert a tehervonatok esetenként akár kilenc órán át is tartózkodhatnak egy-egy szomszédos ország határállomásán. Ennek oka, hogy sok esetben még az 1970-es években hozott eljárásrend van érvényben, amelyet mielőbb aktualizálni szükséges.