Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Több embert kell alkalmazniuk a tejipari cégeknek a korszerűsítési támogatás fejében, ami sokszor feleslegesen növeli kiadásaikat. A termelők és a feldolgozók is nehéz helyzetben vannak, a kiút leginkább az, hogy külföldön értékesítik terméküket. De az a magyar fogyasztókat nem vigasztalja.
„Nőhet a nyerstej és a feldolgozott tejtermékek ára a nyerstej csökkenő mennyisége, valamint az előállítási költségek, az infláció és a munkabérek emelkedése miatt” – közölte a hónap közepén a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Ebben a kínai piac, a munkabérek emelkedése mellett megemlítik azt is, hogy az ágazati technológia fejlesztési üteme nem tud lépést tartani a külföldi versenytársakkal, holott közismerten a legnagyobbak, azaz a Sole-Mizo Zrt. és a termelői tulajdonban levő Alföldi Tej Zrt. is többmilliárdos beruházásokon van túl. Akkor mi a baj?
Bár a két legnagyobb cég is fejlesztett a közelmúltban, de óriási a munkaerőhiány, és a korszerűsítésre a támogatás mellett is hiteleket kellett a cégeknek felvenniük. Ilyen volt az Alföldi tej fejlesztése is: a cég 2015-ben vásárolta fel a Friesland Campina Hungari debreceni üzemét, majd egy teljesen automatizált sajtüzemet és porítót építettek itt, májusban át is adták az új részlegeket.
A legnagyobb baj azonban nem a hitel. Az új debreceni üzem 181 új munkahelyet is jelent, ezekhez még a debreceni önkormányzat is adott támogatást, ennek fejében még ott is kötelezettséget vállaltak a foglalkoztatásra, ahol nem feltétlenül lett volna erre szükség, hiszen az új technológia kiválthatja az emberek alkalmazását.
„Minden pályázatnál lényegében vállalni kell a munkaerő-bővítést, vagy legalább a létszám megtartását, ami sokszor éppen a fejlesztés miatt már nem lenne indokolt” – mondja László Róbert makói termelő, aki tagja az Alföld Tej Kft. felügyelőbizottságának. A tejtermelő gazdaságot vezető férfi szerint a munkaerőhiány tényleg nagy probléma, ezt ő maga termelőként is érzékeli, de szerinte az is gond, hogy a fejlesztési pályázatoknál kötelezően kell a létszámot tartani, vagy növelni. Így éppen a célt, hogy versenyképesen termeljenek, akadályozza a támogatás.
„Ameddig még lesz egy közfoglalkoztatott, addig feltétel lesz a létszám növelése, megtartása, amit szinte lehetetlen gazdaságosan teljesíteni” – jegyezte meg László Róbert, aki a Tej Terméktanácsban is a termelői oldalt képviseli.
Nem ennyire borúlátó az élelmiszeripari ágazatot ismerő szakértő, aki szerint valóban kerékkötőjévé vált mostanra a munkaerő megtartásának előírása a pályázatokban, de azok fenntartási idejére vonatkozik a kötelezés. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a következő uniós ciklusban, tehát 2020 után már nem valószínű, hogy ez szerepelni fog a kiírásokban. Azt is megjegyezte, az ágazat másik problémája az, hogy a nagy tejipari cégek a nagyvállalati kategóriába tartoznak, magyarul, a kkv-nak (250 főnél kevesebb főt foglalkoztatók) kiírt pályázatokon nem is nagyon indulhattak, csak akkor kaphattak támogatást, ha arról külön kormányzati döntés született. Így az ágazatban az a baj, hogy nem fejlesztettek, de az is terhet jelent, ha megvolt a korszerűsítés.
Ez is magyarázza azt, hogy a feldolgozók miért fizetnek alacsonyabb árat a nyerstejért, így viszont a termelők sokszor inkább külföldön adják el a tejet. „Még a kötbért is kockáztatva sokan külföldre viszik a nyerstejet, annyival magasabb az ár most ott” – magyarázta László Róbert. Ez lehet az egyik baj, amely miatt az összefogásra biztatott a szervezet a közleményben.
Megkerestük a terméktanács ügyvezetőjét, azt szerettük volna megtudni, mivel próbálják rábírni a termelőket arra, hogy a hazai piacon adják el a nyerstejet. Harcz Zoltán, a Terméktanács ügyvezetője hangsúlyozta, hogy egészségtelen az a külkereskedelmi szerkezet, amikor exportáljuk a nyerstejet, miközben a magasabb hozzáadott értékű tejtermékeket importáljuk. Ez azonban változhat: az igazgató azt is hozzátette, hogy több feldolgozónál éppen fejlesztések zajlanak, amelyek eredményeképp még több nyerstejre lesz szüksége a hazai tejiparnak. Ezért egy-két éves, stabil szerződéseket kínálnak a termelőknek, hogy itthon értékesítsék a nyersanyagot. Csak összehasonlításképpen, jelenleg itthon, igaz a korábbiaknál jóval magasabb áron veszik át a feldolgozók a tejet, de így is 97 forint kilogrammonként, az uniós átlag azonban 10 forinttal több, Olaszországban pedig már 140 forint körül mozog.
Közben a termelőknél is szükség volna fejlesztésre, többek között éppen a béremelkedések miatt, hiszen már alig találnak szakképzett munkaerőt itthon, kénytelenek külföldi munkavállalókat alkalmazni. A termelőknél is elkerülhetetlen tehát a robotizáció, de megint ugyanott tartunk: egy pályázatnál előírják a foglalkoztatást, így fából vaskarika lesz a beruházás. Harcz Zoltán azonban hozzátette: a fejlesztések elmaradása esetén két-három éven belül a marhákat kell levágni, ami mindenkinek fájni fog.
Összességében csapda alakult ki: a termelők önköltsége is nőtt a bérek, az energiaárak növekedése miatt, ezért szeretnének többet kapni a tejért, de közben a feldolgozók költségei is nőttek, éppen a fejlesztések okán, aminek a hozadéka nem azonnal jelentkezik, csak a vállalkozás terhe nő. Végül meg a fogyasztók nyakába zúdul, a januári áfacsökkentéseket is ellensúlyozó drágulás.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Részletesen bemutatjuk az ilyen esetben felmerülő kötelezettségeket, amelyekkel számolni kell.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Július 1. fontos határidő a megváltozott a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) változása miatt.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni, továbbra is hatósági eszközökkel próbálja alacsonyabban tartani az árakat. De sikerült?
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Dr. Kincse Csongor arról beszélt, hogy nem kapott egyértelmű választ, amikor a munkába állásról érdeklődött.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
Majorosi Marianna Orbán Viktor videója alatt írta meg a véleményét.
Utolérte az Audit is a német autóipar válsága.
A gyanúsított és az áldozat együtt indult Nagykanizsáról Ausztriába.