szerző:
Dzindzisz Sztefan
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Néha egészen meglepő tételek, egészen meghökkentő összegért kelnek el a magyar online árveréseken. Ön például venne saválló tálat 1,6 millióért vagy licitálna az Ásotthalmi önkormányzat határvadász Ladájára? Alámerültünk az e-aukciók hazai világába.

Az régóta tudott, hogy az online kereskedelem szépen bővül az országban, a GKI szerint 2018-ban nettó 425 milliárd forintos éves forgalmat értek el a magyarországi e-kereskedők, míg az eNet arról írt, hogy tavaly a Magyarországról indított internetes kiskereskedelemben elköltött vásárlások összértéke meghaladta az 1000 milliárd forintot.

Arról azonban szinte egyáltalán nem találni semmilyen információt, hogy ezen belül az online aukciós piac mennyire virágzik, ha virágzik egyáltalán. Éppen ezért a szegmens három fontos szereplőjéhez, a NAV-hoz, a Vaterához és a céges árverésekkel foglalkozó Intergavelhez fordultunk, hogy megtudjuk: milyen is az online magyar aukciós piac.

Több milliárdot költünk évente erre a célra

A válaszok alapján azt egyértelműen nem lehet kijelenteni, hogy jelentősen nőtt volna a forgalom az elmúlt években, de azt igen, hogy sok pénzt így is elköltenek a magyarok: a NAV-nál például a végrehajtási eljárásában az adóstól tartozása fejében lefoglalt ingó és ingatlan vagyonelemek, illve a vám- és bűnügyi szakterület eljárásaiban lefoglalt, majd elkobzott, vagy kiadni rendelt, de át nem vett ingó vagyontárgyak kerülnek az adóhatóság árverési felületére, ami természetesen nagyban befolyásolja az aukcióknak nemcsak a számát, hanem az onnan befolyó összeg nagyságát is.

A NAV által küldött adatok szerint 2014-ben 1,46 milliárd, 2015-ben 1,34 milliárd, 2016-ban 1,13 milliárd, 2017-ben 1,58, 2018-ban 1,38 milliárd, míg idén augusztus 22-éig 906 millió forint értékben értékesítettek ingó és ingatlan eszközöket online árveréseiken, az árverések száma pedig jellemzően 20 ezer alatt pörgött.

A Vatera, mivel a kérdés „forgalmi adatokra irányult” ezért nem adott meg ilyen számokat, míg az Intergavel Aukciószervező Kft. azt közölte, hogy 2005-ös indulása óta összesen 620 aukciót szerveztek és ha minden a reményeik szerint halad, akkor az idén összejöhet annyi árverés, amint az első 10 évben összesen (173). Részleges, évekre lebontott adatokat tőlük se kaptunk, annyit tudtunk meg, hogy az elmúlt öt évben összesen valamivel több mint 19 ezer tételt értékesítettek, 25,2 millió euró értékben (mai árfolyamon 8,3 milliárd forint), míg idén eddig 2882 tételt talált gazdára 1 millió euró feletti értékben.

Képünk illusztráció
©

A légpuska, a fagyasztóláda és a targonca a menő termék az online aukciókon

A három szereplőtől azt is megkérdeztük, hogy mi az, ami iránt a leginkább lelkesednek a vásárlók. A Vatera szerint nagyjából bármire hajlandóak vagyunk licitálni, a legjobban mégis a kerékpár, a légpuska, a matchbox, a különböző Lego-termékek, a Herendi és a Zsolnay porcelán megy. A bútorok között a kanapékat, illetve az ikeás bútorokat, míg márkák közül a Nike-t, Converse-t keresik – írta válaszában a cég.

A NAV-nál az elmúlt években leginkább a háztartási gépek (hűtő, mosógép, fagyasztóláda, sütő) voltak kelendőek az elektronikus ingóárveréseken, ezen kívül a használt személy- és tehergépjárművek és ruházati cikkek mentek nagyon. Érdekesség, hogy az adóhatóság szerint a különböző fémhulladékok is a legkeresettebbek közé tartoznak.

A Vatera azt is kiemelte, hogy az elmúlt években az antik-gyűjtemény kategória mutatja a legerősebb növekedést, így antik az festmények, bútorok nagyon pörögnek, de jellemzően van vevője az eladásra kínált érméknek és a katonai tárgyaknak is. Ők kiemelték azt is, hogy sokszor a szezonalitás a meghatározó: szeptembertől januárig például nagyon mennek a műszaki cikkek, tavasszal és nyáron a kert és a szabadidő kategória erősödik, ilyenkor simán bekerül a legkeresettebbek közé a fűnyíró, a fűkasza, a trambulin és a medence is. De ha megjelenik egy új termék, mint például jelenleg az elektromos roller vagy az Iqos cigaretták, akkor azokra jellemzően megugrik a kereslet. Ilyen példa volt az elmúlt évekből még a segway és a hoverboard is.

Vannak változások is: az elmúlt évekhez képest például sokkal kisebb a piaca a használt mobiltelefonoknak, ami azzal magyarázható, hogy a szolgáltatók már olyan olcsón adják ezeket a készülékeket, hogy nem éri meg használtat vásárolni.

Az Intergavel, ahogy korábban említettük, kifejezetten cégek számára értékesít, jellemzően olyan termékeket, amiket partnereik – többek közt Lidl, Erste, Auchan, Raiffeisen Bank, Tesco, Bosch – leselejteznek. Nem meglepő módon az egyik legkeresettebb az irodabútor, hiszen erre minden cégnek szüksége van, így a multiknál feleslegessé vált, de jó állapotú berendezések mindig slágertermékek – magyarázta a hvg.hu-nak Kocsis Csaba, a cég ügyvezetője. Mint mondta a másik hasonló csoportot a logisztikai eszközök, így az állványrendszerek, a targoncák és más szállító eszközök jelentik, de ugyancsak nagy harc szokott lenni a konyhai gépekért, illetve azokért a szerszámgépekért, amelyeket valamelyik multi bocsát árverésre, hiszen ezeknél biztos lehet benne a vevő, hogy gondosan karbantartott, szervizelt eszközről van szó. Érdekességként hozzátette, hogy az eladók néha ódzkodnak attól, hogy egyben értékesítsék az eszközeiket, nehogy a konkurenciánál kössenek ki. Ezért előfordul, hogy egy gépből például kivesznek bizonyos részeket vagy akár meg is semmisítik azokat.

Kocsis elmondta azt is, hogy kínálatunkban „nagyon szépen leképeződik” a hazai iparágak aktuális helyzete: 2010 környékén például nagyon sok építőipari gépet akartak értékesíteni rajtuk keresztül, ma viszont a szektor szárnyalásának köszönhetően hiába lenne rá kereslet, eladni már nem nagyon akar senki.

©

Vannak extrém példák is

Azt is megkérdeztük a válaszadóinktól, hogy melyek voltak az elmúlt évek legextrémebb példái. A válaszok alapján az biztos, ha valaki nagyon elszánt, akkor bármit el tud a magyar online aukciós térben.

A NAV például már adott el árverésen kisrepülőgépet, műtőasztalt, ugrálóvárat, őz trófeát, sörcsapot, mennyasszonyi ruhát, látásvizsgáló táblát, vadmacska bőr preparátumot, kutyaruhát, macska WC-t, álló szoláriumot, kültéri jacuzzit, masszázskádat kabinnal, női egészalakos próbababát, félpályás útlezárót (jelzőlámpa oszlopok időzíthető szekrényekkel), lószerszám szettet (nyereg, hám, kocsi kantár) és bokszgépet is. De az ingatlanoknál is volt pár érdekesség, például kelt már el agyagbánya, rendelő, présház és élelmiszer-bolt is.

Az Intergavel is jó pár meglepő aukciós tételről számolt be, náluk értékesítették például a miskolci villamosokat, de olyan is előfordult, hogy egy olyan tévéadó kelt el, amellyel egy komplett városi tévét lehetett üzemeltetni. Nemrég egy légiutas-kísérőket képző cég egy jól berendezett repülőgép-belsőt bocsátott aukcióra, de a Malév csődje után is ők értékesítették az összes megmaradt tartalék repülőgép alkatrészt is.

Villamost a Vatera is kínált aukción, igaz, ők a BKV használt járműveire kerestek vevőket. De korábban lehetett licitálni a Budapesti Vidámpark szellemvasút táblájára, egy 2 méteres Alien szoborra, egy Legoból „összerakott” életnagyságú Szuperman-szoborra és egy várromra is. Ezen felül megemlítették, hogy náluk talált új gazdára Rogán Antal ominózus LV táskája, amiért anno rengeteg támadást kapott (az összeg egyébként jótékony célra ment), de például az Ásotthalmi önkormányzat határvadász Ladája is itt kelt el, mégpedig 370 ezer forintért.

©

253 tonna rézlemez 348 millióért

És bizony annak, aki különlegességet akar, néha elég mélyen a zsebébe kell nyúlnia. A Vatera – kiszűrve az ingatlan és autóárverés többségét, amelyeket fix áron kínálnak – az elmúlt öt évben 142 tételt adott el egymillió forintnál drágábban, a legtöbbet, 12,9 millió forintot 21 darab Apple MacBook számítógépért fizettek, amiket egyben kínáltak eladásra.

Érdekesség, hogy a listán a második tétel egy komplett iskolai büfé, amiért kereken négymillió forintot fizetett valaki, de felfért még a képzeletbeli dobogóra egy 7 darabos antik szalongarnitúra 3,85 millió forintért. A listából kiderül, hogy a fent említette BKV villamosok 2,3 millió forint körül keltek el, de volt, aki bitcoint adott el 2,1 millió forint értékben az oldalon. Volt, akinek egy Rolex ért meg 1,9 millió forintot – az óragyár egyébként több termékével is feltűnik a listán -, másnak az MA Aktivista folyóirat 1922-es száma 1,85 milliót. Ki gondolta volna, hogy saválló tartályért (Breaking Bad, hello!) is megérheti 1,6 milliót fizetni, de volt olyan, aki 3 darab női nyakékért fizetett 1,2 milliót.

A NAV-nál az utóbbi évek ingó árverésén egy Beechcraft A-36 „Bonanza” típusjelzésű kisrepülőgép kelt el a legmagasabb áron, 22 millió forintért. A legdrágább értékesített ingatlan egy 78 160 négyzetméteres alapterületű miskolci kivett telephely, ipartelep 1/1- es tulajdoni hányada volt, ezért 135 millió forintot fizettek. A vám- és bűnügyi árveréseken fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok kategóriában egy árverésen 253 tonna rézlemez cserélt gazdát, mégpedig 348,1 millió forintért.

A csúcsot az Intergavelnél egy budapesti gyár berendezései jelentették, melyekért összességében 1 millió eurót fizettek a vevők, de hasonló nagyságrendben keltek el a Rába Motorgyár eszközei is. „Ha egy konkrét tételt kellene említeni, akkor egy svájci gyártmányú, háromszög alakú sajtokat csomagoló gép jut eszünkbe, amely 170 ezer euróért kelt el. Még úgy is, hogy 20 éves volt – igaz, az új ára 2 millió euró körül mozgott” – tette hozzá Kocsis Csaba.

Képünk illusztráció
©

A rutinosak és a vásárlás öröméért vevők

„Vannak a rutinos vevők, és vannak a kezdők. Utóbbiak közül is kétfélét figyelhetünk meg. Az egyik, amint meglát egy őt érdeklő tételt, máris rálicitál, pedig adott esetben még hetekig nyitva van az aukció. A másik rutintalan vásárló pedig az, aki úgy jár el, hogy másodpercekkel a zárás előtt teszi meg az ajánlatát” – mesélte Kocsis, hogy milyenek a vevőik.

Hasonló választ kaptunk a NAV-tól, amely szerint az árverésen megtehető minimális ajánlatot nagyobb érdeklődés esetén már az árverés kezdetét követően megteszik, a tényleges licitálási kedv azonban valóban az árverés befejezését megelőző utolsó órára csúcsosodik szinte minden esetben.

Az online árverési oldalaknál jellemzően olyan rendszer működik, hogy ha az árverés befejezése előtt nem sokkal jön egy új ajánlat, akkor 5 perccel kitolják azt. Az adóhatóság szerint ezáltal előfordul, hogy egy-egy árverésnél akár 2 órával is meghosszabbodik az arra szánt idő, míg Kocsis azt emelte ki, hogy „nem egy reklamációt kaptunk már olyanoktól, akik 1 másodperccel a vége előtt licitáltak, és csodálkoztak, hogy ezzel még nem lett övék az adott tétel.” Ennek megfelelően a gyakorlottak 1-2 órával a zárás előtt lépnek be az oldalra, ekkor teszik meg az első ajánlatukat, majd bejelentkezve maradnak, és figyelik, hogy rájuk licitált-e valaki – magyarázta, majd hozzátette, hogy bár aukciók egy-két ritka kivételtől eltekintve az online térben zajlanak, náluk is beszélhetünk szenvedélyes vásárlókról, akiknek a vásárlás élménye miatt fontos, hogy vegyenek valamit, szinte mindegy is, hogy mindezt egy pékségtől, egy cipőgyártól vagy épp egy autógyártól.

Erről, az úgynevezett impulzusvásárlásról a Vatera is beszámolt, szerintük az ilyen típusú vásárlókra jellemző, hogy nem is biztos, hogy feltétlenül szükségük van a termékre, nem annyira megfontolt vásárlók, mint akik korábbi időszakban licitálnak. A Vateránál a statisztikák szerint a többség biztosra megy, a licitek magasabb arányban érkeznek korábban, mint az aukció zárása előtti órákban. Erről részletes adatokat is küldtek, amiből kiderül, hogy 24 órával a zárás előtt a licitek 39, egy órával előtte pedig már csak a 18 százaléka érkezik be.

Mint írták, természetesen vannak, akik inkább kivárnak, és az utolsó pillanatban próbálják megszerezni a kinézett terméket, egyrészt azért, hogy más ne előzhesse be őket, másrészt olyan gondolkodás is állhat mögötte, hogy ne legyen már idő egy esetleges licitharcra, ami feltornázhatja a megvásárolni kívánt termék árát.

Akik korábban licitálnak, azoknak több mozgatórugójuk is lehet, ami miatt nem az utolsó órákban licitálnak: pl. nem tudnak az aukció zárásakor a gép előtt ülni, ezért hamarabb megteszik a licitjüket. De amiatt is lehet, mert sokkal tudatosabb vásárlók - tudják, hogy kell nekik az adott termék, és tudják azt is, hogy mi az a maximális összeg, amit az adott termékért adnának. Ezért felesleges folyamatosan figyelniük, hogy áll az ár, licitálgatni, versenyezni másokkal, helyette egyből azzal a maximális összeggel licitálnak (akár napokkal a befejezés előtt), amit a termékre szánnak, és az automatikus licitálás funkciót használják, vagyis a gép licitál helyettük, az általuk megadott maximális értékig – írta vásárlóiról a Vatera.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Felszámolták a Magyarországnak milliárdos kárt okozó nemzetközi bűnszervezetet

Felszámolták a Magyarországnak milliárdos kárt okozó nemzetközi bűnszervezetet

Melegrekordok dőltek meg vasárnap

Melegrekordok dőltek meg vasárnap

Még az idén megérkezhet iPadre a Photoshop, de nem lehet felhőtlen az öröm

Még az idén megérkezhet iPadre a Photoshop, de nem lehet felhőtlen az öröm

Itt biztosan megtalálja kedvenc Nintendo-játékait, és játszhat is velük

Itt biztosan megtalálja kedvenc Nintendo-játékait, és játszhat is velük

Hatalmas sport-divatterepjárót leplezett le a VW

Hatalmas sport-divatterepjárót leplezett le a VW

Örülhetnek a képviselők, tényleg "újságíróktól elzárt terület" lett a parlament

Örülhetnek a képviselők, tényleg "újságíróktól elzárt terület" lett a parlament