Bankhitel nélkül, az interneten is össze lehet gyűjteni egy projekthez szükséges tőkét – így összegezhető a közösségi finanszírozás alapgondolata. Persze a valóság ennél árnyaltabb. Egy adománygyűjtési kampány keretében társaimmal mi is megpróbálkoztunk a módszerrel. Történt ugyanis, hogy rábukkantunk Cyril Dion és Mélanie Laurent 2015-ben tíz országban forgatott, inspiráló ökofilmjére, a Holnapra, amelynek szereplői nemcsak ijesztgettek a világvégével, hanem cselekedni kezdtek. Csakhogy a francia forgalmazó a szokott jogdíj hússzorosát, 1200 eurót kért egyetlen vetítésért. Ezt előteremtendő alakítottunk egy négyfős projektcsapatot, és elmentünk a civil adománygyűjtésekre szakosodott NIOK Alapítványhoz, hogy előadjuk ötletünket.
Reviczky Zsolt
Az első hideg zuhany itt ért, amikor 2500 aktív követővel büszkélkedő Facebook-oldalunkra azt mondták, hogy ennek alapján és a saját kapcsolatainkból legfeljebb 250 ezer forintot tudunk majd összekalapozni. Fel volt adva a lecke, ám összeeszkábáltunk egy olyan tervet, amelyre rábólintottak, és máris regisztrálhattunk az adjukossze.hu oldalon.
Harminc nap alatt akartunk 500 ezer forintot begyűjteni, de a határidőre alig jártunk a pénz felénél. Hosszabbítottunk, újra nekigyürkőztünk, újraterveztünk – és sikerült! Az esetnek két fontos tanulsága volt számunkra. Az első: egy forrásgyűjtő kampányhoz egy erre koncentráló, főállású munkatárs is kell. A második: ha nincs olyan aktivizálható közösségünk, amely segít, hogy könnyebben elérjünk több ezer idegent, akkor a saját kapcsolati hálónkban szereplőket kell személyesen végigjárnunk.
A crowdfundingkampányokat három típusba lehet sorolni. Az első az all or nothing, azaz minden vagy semmi: ha nem jön össze a célként megjelölt összeg, akkor nem indul el a projekt, és a támogatók visszakapják a pénzt. Ezzel főleg beruházásigényes innovációk esetén szoktak próbálkozni. A második a flexibilis gyűjtés, ahol kevesebből – de legalább az előirányzott összeg feléből – már elindítják a projektet. A harmadik a jótékonysági adománygyűjtés. Az utóbbiakat inkább civil szervezetek indítják.
A profitszerzési céllal induló ötletekkel rendszerint külföldi oldalakon regisztrálnak a magyar fejlesztők is. A legrégebbi és töretlen népszerűségnek örvendő ilyen oldal a 15 millió felhasználót tömörítő kickstarter.com. Korábban szigorúbbak voltak a követelmények, de ma már elég egy osztrák bankszámla és tb-jogviszony a gyűjtőként történő regisztrációhoz. Az amerikai oldal jelenleg 5 százalékot von el a felület használatáért, amihez még biztosan hozzáadódik a fizetési tranzakciós szolgáltató költsége.
A Kickstarter bevételének bő ötöde a táblás társasjátékokból származik. Itt indult el a Péter Viktor és Ámann Richárd által alapított Mindclash Games is, amely már négy játék professzionális kivitelezéséhez gyűjtötte össze a szükséges dollárszázezreket. Az alapítók szerint ha volt már két sikeres projekted, a harmadik iránt szinte feltétlen a bizalom a korábbi fogyasztóktól.
A Trickerion prototípusával 2014-re készültek el, amit kivittek Essenbe, a világ legnagyobb táblajátékvásárára. A játékosok kipróbálhatták a Trickeriont, az ötletgazdák pedig rengeteg fogyasztói visszajelzést kaptak. Innen már egyenes út vezetett a Kickstarterre, ahol az eredetileg elgondolt 30 ezer dollár helyett 285 ezret szedtek össze. Ezután gyorsan gyártót kellett keresni, hogy a megfelelő minőségben, határidőre ki tudják szállítani a játékokat a finanszírozóknak. Végül egy megbízható kínai céggel sikerült szerződniük, amely egy százalék alatti hibaarányt garantált.
Reviczky Zsolt
A Mindclash második fejlesztése, az Anachrony jelenleg a világrangsor 59. helyén áll a társasjátékok online adatközponjának minősülő boardgamegeek.com szerint. Ezt úgy érték el, hogy kellő figyelmet fordítottak a játék crowdfundingon túli életpályájára, a kis- és nagykereskedelmi kapcsolatok kiépítésére, meg persze a marketingre. Ennek eredményeképpen az Anachronyt már négyszer újragyártották, illetve két kiegészítő csomag is készül hozzá.
Az azóta levezényelt újabb gyűjtések azt mutatják, hogy Péter Viktorék megtanulták a leckét. A Trickerion-kampányra 4330 támogató 285 ezer dollárt adott össze, az Anachronyra 4506 adakozó 440 ezret, a harmadikként megjelent Cerebriára pedig 5820-an 525 ezret. A Trickerion első kiterjesztése, a Dahlgaard's Academy már 6866 támogatót hozott lázba, akik 574 ezer dollárral járultak hozzá a megvalósításhoz.
A legnagyobb crowdfundingoldal európai versenytársa az indiegogo.com, amely 9 millió felhasználóját 235 országból verbuválta. Itt indult a Brewie nevű otthoni sörfőző gép kampánya. A közösségi finanszírozásban kifejezetten fontos, hogy a start jól sikerüljön, ezért – bár az alkotók tisztában voltak vele, hogy egy gépet 1400 dollárért tudnak majd legyártani – az első tíz vásárló kedvezményesen, 1000 dollárért juthatott hozzá jövőbeni sörfőzőjéhez. Ez a diszkont bőven visszahozta az árát, mivel a kampány első óráiban óriási tolongás volt az oldalon.
Az ötletgazdák évekig jártak innovációs versenyekre, mire bele mertek vágni egy minimum százezer dollár összegű gyűjtésbe. „Nem is a kampány volt a legnehezebb, hanem a gyártás megszervezése, mivel a hazai partner a második kampány közepén felmondta a megállapodást” – mondja a céget vezető Pál Marcell, a közgazdász végzettségű marketinges, aki tudatosan készült a vállalkozói pályára. Egy berlini és egy kínai út után sikerült új gyártót találni, ám ekkor a PayPal jött azzal, hogy a támogatói pénzekből fizikai teljesítés nélkül nem fog nagyobb összegeket átutalni.
Végül ezt is áthidalták, ekkor viszont a tajvani beszállító kezdett el nagyon magas, 40 százalékos hibaaránnyal termelni. Őt sikerült egy olyanra cserélni, akinél csak 6 százalékos volt ez a mutató, a fennakadások miatt azonban a legelső befektetők között így is akadt olyan, aki kétéves csúszással kapta kézhez a sörfőző gépét. Első kampányában a Brewie 60 nap alatt 220 ezer dollárt hozott össze, a másodikban 20 nap alatt 500 ezret. Honlapjukon jelenleg azzal büszkélkednek, hogy már több mint 2 millió üveg sört készítettek otthonukban a saját ízzel kísérletező befektetők.
