A tanulmányban kiemelték, hogy míg 2011-ben még csak a háztartások 10 százalékának, addig 2017-re már a háztartások 60 százalékának jelentett volna túlzott megterhelést egy albérlet kifizetése. A lakások a keresetekhez viszonyítva drágultak, ugyanis mára 33 hónappal (42 százalékkal) több kereset szükséges egy használt, és 24 százalékkal több egy új lakás megvásárlásához, mint 2010-ben.

A valamivel több mint 920 ezer fővárosi lakás 84 százaléka van saját tulajdonban, 9 százaléka kiadott magánlakás, öt százaléka önkormányzati, két százaléka egyéb tulajdonú.   

A tanulmány szerint az ingatlanárak növekedésével szemben a leghatékonyabb védekezés az ingatlanállomány bővülése, amelyhez a GKI szerint az államnak is hozzá kellene járulnia lakásépítési projektekkel. Ennek szükségességét mutatja szerintük, hogy míg 2000 és 2010 között évente átlagosan 9000 új lakás épült, addig 2010 óta ez a szám csupán 3000.

Szorgalmazzák azt is, hogy az önkormányzatok fordítsanak nagyobb figyelmet a meglévő bérlakások felújítására, hiszen a 2017-es adatok szerint az önkormányzati lakások közül 9 ezer üresen áll.

Közölték, hogy ezen felül az építőiparban jelentkező munkaerőhiány is egy olyan tényező, amely visszafogja a lakásépítést, és állami beavatkozást igényel.

A munkaerőhiány kezelésében - a GKI szerint - fontos lépés a szektorban dolgozók termelékenységének javítása és az állami építőipari beruházások egyenletes eloszlása, hogy az állam kevésbé szívja fel az építőipar kapacitásait, a beruházók pedig tudjanak előre tervezni.

A tanulmány kitér arra is, hogy az ingatlanárak emelkedésének egyik fő hajtóereje a befektetési célú ingatlankereslet, amit alapvetően befolyásol az alacsony kamatkörnyezet. Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a rövidtávú lakáskiadás, mint például az Airbnb, nem szerepel a budapesti albérletárak emelkedésének fő tényezői között. Így annak szigorú szabályozása nem lenne enyhítő hatással a Budapesten kialakult lakhatási helyzetre. Mint írták az Airbnb-n az évi 180 napnál hosszabb időre kiadott lakások száma - ez vehető figyelembe, mint az albérletek számát csökkentő tényező - csupán a 0,3 százalékát teszi ki a teljes budapesti lakáspiacnak.