A tavaszi esők és a meleg kedveztek az idén a fertőzésnek, így az idei fuzáriumszennyezésről már nyáron befutottak az első jelzések a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Intézethez, de Raskó György agrárvállalkozó is felhívta a figyelmet erre az ATV műsorában. Főként a teljes kiőrlésű termékekben, például a lisztben bukkanhatnak fel olyan egészségre ártalmas toxinok, amelyek gyomorpanaszokat okozhatnak, mások hatására pedig az immunrendszer gyengülhet. A fertőzésnek a hormonrendszer működésére is hatása lehet, ezzel a nemzőképesség csökkenhet, de tartós fogyasztás után, szélsőséges esetben daganatos betegségek kialakulásában is szerepet játszhatnak a toxinok.

Raskó szerint a gabona ötöde fertőzött lehet, de megfelelő vizsgálatokkal ki lehet szűrni, így nem feltétlenül kerül be a malmokba, illetve onnan a feldolgozókhoz a szennyezett alapanyag. Ugyanakkor a vizsgálatok nem olcsók, a szakemberek szerint többen ügyeskedhetnek, így extrém esetekben mégis előfordulhat, hogy az üzletekbe kerülő termék tényleg betegségeket okozhat.

Kiemelten ellenőriz a hatóság

Az uniós szabványok szerint a kenyérgabonában megengedett mennyiség 1250 mikrogramm/ kilogramm, de az idei időjárás miatt előfordulhat, hogy ez eléri a 4-5000 mikrogramm/kilogrammot is a learatott gabona ötödében - magyarázta Raskó. A károsanyagok hatását sem a gabona őrlése, sem a sütés nem csökkenti jelentősen.

MTI / Oláh Tibor

Itt kell árnyalni a képet: a gomba termelte mikotoxinok közül nagyobb az előfordulása annak, amely káros ugyan az egészségre, de nem a hormonrendszert befolyásolja, és nem okoz daganatos megbetegedést. A másik pedig az, hogy a gabonára vonatkozó megengedett határérték nem azonos az emberi bevitel kockázati határértékével. A hatóság mindenesetre az idén kiemelten ellenőriz.

Mi a fuzárium, mennyire kell félnünk?

A fuzárium egy fonalasgomba, a nemzetséghez több ezer faj tartozik, ezek termelnek mikotoxinokat, amelyek közül van olyan, amelynek tartós fogyasztása valóban súlyos betegségeket okozhat. A gombafertőzés nőtt meg az idén a gabonában, de a súlyosabb betegséget okozó mikotoxint ritkán mutattak ki, a gyakoribb az úgynevezett DON, amely viszont „csak” gyomorpanaszokat okozhat. Éppen tíz évvel ezelőtt volt egy olyan eset, amikor egy kislánynál a korai menstruáció, illetve mellnövekedés miatt egy orvos a szennyezett gabonából készült termékek túlzott fogyasztására gyanakodott. Az üggyel kapcsolatosan nagy vita lángolt fel, több, találomra kiválasztott csomag lisztet is bevizsgáltak, ezekben azonban akkor a DON toxint találtak, amely nem felelős a hormonális hatásokért, de hányingert, rosszullétet okozhat.

Fuzáriumos búzaszemek

A gabonában levő mikotoxinok megengedett határértékét uniós szabványok szabályozzák, nyilván azok egészségre káros hatásától függően. Az egészségre károsabb zearalenon, T-2, HT-2 esetében alacsonyabb a megengedett határérték, míg a kevésbé káros, és egyébként gyakrabban előforduló deoxinivalenol (DON) esetében magasabb. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal 2013-as felmérései szerint

a fogyasztók 0,51 százaléknál magasabb a megengedettnél a napi bevitel a gyakrabban előforduló DON mikotoxinból.

A szóban forgó DON toxin európai uniós határértéke kenyérben 500 mikrogramm/kg. Ha a határértéknek feletti, tehát szennyezett kenyérből valaki 20 dekátt (két nagy szelet kenyér) elfogyaszt, akkor szervezetébe 100 mikrogramm toxin kerül, ami egy átlagos súlyú, 60 kilós embernél 1,67 mikrogramm/testtömeg-kilogramm. A DON esetében a még biztonságosan elviselhető napi mennyiség 1 mikrogramm/testtömeg. Tehát már a határértéknek még éppen megfelelő kenyér rendszeres, hosszú távú fogyasztásával is átléphető a nemzetközi szervezetek által ártalmatlannak tartott szint.

Ha a termék a határértéket meghaladó DON toxint tartalmaz, ha a kenyérfogyasztás az átlagosnál nagyobb mértékű, vagy ha kisebb testsúlyú egyénről, pl. kisgyermekről van szó, akkor a károsító hatás rizikója még magasabb lehet. Ebből is látható, mennyire fontos, hogy a gabona és a belőle készült termékek fuzáriumtoxin tartalma a lehető legalacsonyabb legyen, de amiatt talán nem kell pánikolni, hogy súlyos betegségeket okoznak az idei gabonából készült termékek.

Milliós vizsgálatokkal kiszűrhető lenne

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal összeállított egy anyagot a fuzárium szennyezésről, ebben a megelőzésre is kitérnek: az anyag szerint vetésforgóval, megfelelő váltónövények telepítésével, korszerű raktározással lehet csökkenteni a gombafertőzésnek kedvező feltételeket. Ha már nincs mit tenni, a megelőzésre alkalmas technológia is kudarcot vallott, akkor is ki lehet szűrni a toxikus anyagokat tartalmazó gabonát. Ennek a vizsgálatára szakosodtak cégek, ők szakszerűen mintákat vesznek, bevizsgálják a betárolt gabonát, de ezek a vizsgálatok nem olcsók.

Raskó György agrárvállalkozó a hvg.hu-nak elmondta, hogy az idén 7000 tonna gabonát aratott le a területein, ennek a teljes bevizsgálása másfél millió forintba került.

A vizsgálatokat nem elég egy-két mintán elvégezni, mert nagyobb mennyiségnél előfordulhat, hogy a szennyezettség nem egyenletes.

Raskó szerint persze nemcsak a gabonát értékesítőnek kell felelnie az egészséges gabonáért, de az azt feldolgozók, a vevők érdeke is, tehát a nem olcsó méréseket ők is finanszírozzák általában. Ennek ellenére is akadnak „ügyeskedők”, akik minél előbb szabadulnának az akár fertőzött gabonától is, de nem olyan könnyű. Éppen Raskó mesélte el, hogy az ő vállalkozásához is beszállított egy gazdálkodó gabonát, amelyen már gyakorlatilag szemmel is látható volt: nem egészséges. Nem vették át, és szerencsére úgy tűnik, másnak sem kell, mert még mindig ott áll a tárolóban. „Legfeljebb halgazdaságoknak tudja majd eladni”- mondja Raskó György.

Megkérdeztük a Nébihet: milyen ellenőrzéseket végeznek el, illetve vizsgálják-e a malmokban a liszt szennyezettségét. A hatóság annyit közölt, hogy a fokozott kockázat miatt a kiemelt ágazati ellenőrzést megkezdték, az eddigi vizsgálati eredmények nem indokolják a teljes kiőrlésű pékáruk fogyasztásának kerülését. A Pékszövetségtől nem kaptunk választ. Tőlük szintén azt kérdeztük, miként tudják kiszűrni, mit tesznek annak érdekében, hogy a súlyos betegségeket is okozó anyagok ne kerüljenek be az egyébként egészségesnek tartott, népszerű teljes kiőrlésű termékekbe.