Mi a közös a Halácsy Péter Prezi-alapító által irányított Budapest School néhány tízmillió forintos és a Gepida kerékpárokat gyártó, Berkes György tulajdonában álló Olimpia Kft. kétmillió eurós hitelében? Az elbírálás módja: mindkettőnek meg kellett felelnie az úgynevezett fenntarthatósági modellt követő bankok kritériumainak is. A kölcsönöket a MagNet Bank nyújtotta, amely a magyar piacon egyedüliként képviseli ezt a világszerte is csak 54 követővel bíró mozgalmat.
Az etikusnak vagy értékalapúnak is nevezett modell szerint dolgozó hitelintézetek hármas feltételrendszerben gondolkodnak – mondja Pozsonyi Gábor, a MagNet Bank igazgatósági tagja. A profitcél mellett azt is mérlegelik, hogy az adós ténykedése milyen hatással van a helyi közösségre és környezetre. Nem egyszerű a döntés, hiszen egy dohánygyár is lehet hasznos a helyieknek, ha közmunkát vált ki, utat, közösségi házat épít. Vagy egy szénerőmű beszállítója is lehet „zöld”, ha reformkonyhát visz. Az autóipar besorolása sem egyértelmű, mivel az elektromos járművek előállítása sem feltétlenül környezetbarát. Bárhogy is mérlegeljen azonban egy etikus bank, nem jótékonysági, hanem üzleti alapon működik, az adósnak a rendes mérce szerint is hitelképesnek kell lennie.
A MagNet Bank budapesti kirendeltsége. Zöld szemellenző
Fazekas István
A MagNet Bank hitelportfóliójának jelenleg a 40 százaléka kapcsolódik a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő adósokhoz, új kölcsönöket pedig már csak ilyeneknek nyújtanak – mondja Pozsonyi. Az adósminősítés meglehetősen bonyolult, négy szinten zajlik – teszi hozzá Lévai Gábor ügyvezető. Megvizsgálják, hogy a hiteligénylő milyen ágazatban, melyik földrajzi régióban dolgozik, ezek után elemzik a cég egyéni mutatóit, majd felmérik, hogy a hitel felvétele milyen hatásokat jelenthet az adós környezetére. Egyebek között olyan kérdéseket vizsgálnak, mint hogy a tulajdonosok vagy az ügyfelek között vannak-e hátrányos helyzetűek, vállal-e a cég a kötelezőnél szélesebb körű adatszolgáltatást, mekkora a legkisebb és a legnagyobb bér közötti különbség, biztosít-e lehetőséget önkéntes munkára a munkaidő terhére, mennyit költ az árbevételéből adományokra, vagy milyen képzési lehetőséget kínál a dolgozóinak.
Az ilyen típusú bankok szerepe egyelőre marginális: a nagyobbak is csak a saját országuk piacának egy-két százalékát mondhatják a magukénak, s főleg kis- és közepes vállalkozásokat finanszíroznak. Jellemző rájuk, hogy a betéteseik is beleszólhatnak, milyen ágazatokat vagy vállalkozásokat hitelezzenek, s erre fokozódik is az igény – tapasztalja Pozsonyi. Ha pedig a betétesek mondjuk szélkerekek telepítését akarják finanszírozni, de az adott banknak nincs vagy az érintett megtakarításoknál kevesebb az ilyen irányú hitelkihelyezése, az oda szánt pénzből kizárólag állampapírt vehet, más ágazatokat nem hitelezhet belőle. Vannak direktebb esetek is: a Waldorf-iskolákba járó gyerekek családtagjai például megszabják a MagNet Banknak, hogy betéteiket melyik tagiskola korszerűsítésére fordíthatja. Ezzel az adós is jól jár, mert kedvezményes kamatot kap a hitelnek arra a részére, amelyről a betétesek rendelkeztek.
A magyarországi pénzintézetek közül az Erste úgynevezett social banking üzletágának alapelvei hasonlóak az etikus bankokéhoz, de lényeges különbségek is vannak közöttük. „Egy bank felelőssége azoknak a civil szervezeteknek a finanszírozása, amelyek az állam helyett látnak el közösségi feladatokat. Ezek a szervezetek nem feltétlenül hitelképesek, ezért segíteni is kell őket, például a megfelelő üzleti modell kialakításában. Több száz olyan ügyfelünk van, akit nem csak egzakt mutatók alapján hitelezünk, mert hiszünk abban, hogy ezzel hosszabb távon mi is jól fogunk járni” – magyarázza Szalay Orsolya, az üzletág vezetője. Mint mondja, nagybankként is tapasztalják a betétesek beleszólási igényét, főképpen a tudatos, 20–30 éves középosztálybeliek részéről. A leggazdagabb, privátbanki ügyfelek már nem bíbelődnek ezzel, az ő pénzüket legfeljebb részben olyan befektetési vagy nyugdíjalapokba lehet fektetni, amelyek zöld stratégiát folytatnak, feltéve, hogy a hozamuk magas.
Fazekas István
Az európai etikus bankok most azért lobbiznak az uniós hatóságoknál, hogy egyedi, kedvezőbb szabályozás vonatkozzon rájuk, például a kötelező tőkeerőt illetően. Nyomatékul egy friss tanulmányt tettek le az asztalra, amelyet az olasz–spanyol Banca Popolare Etica által felkért szakemberek készítettek az etikus bankok múlt heti, vancouveri éves találkozójára. Az elemzés fő konklúziója az, hogy az értékalapon működő bankok jobban tűrik a válságokat, mint hagyományos társaik, kiegyensúlyozottabban növekszenek, és magasabb a tőkearányos jövedelmezőségük. Ezt a következtetést 23 etikus és 15 meghatározó, tradicionális európai bank 2007 és 2017 közötti mutatóinak összehasonlításából szűrték le. A szakértők szerint a jobb eredmények egyik magyarázata az, hogy az értékalapú bankok nem fognak túlságosan kockázatos pénzügyi manőverekbe, hanem a forrásaik 77 százalékát hitelként kihelyezik, míg a többi vizsgált bank átlagosan még a felét sem. Természetesen az ő ügyfeleik között is vannak olyanok, akik bedőlnek, de – állítják – a bajban is jobb az együttműködés velük, mint a hagyományos banki világban.
Csakhogy, úgy tűnik, korai még a lobbizás. Az Európai Bankhatóság egyik illetékese erről úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy a fenntartható banki modell definiálása kétségtelenül az egyik legfontosabb projekt, ami az Európai Bizottság előtt fut. Bármilyen szimpatikus és jövőbe mutató is azonban ez a mozgalom, túl sok még a kérdőjel és a bizonytalanság körülötte. Nincs egyértelmű kritériumrendszer arra, hogy mit finanszíroznak, és mit nem – a nukleáris energia megítélése például uniós államonként eltérő. A bankokkal szembeni követelményeket, így a biztonságos tőkeerőt kizárólag kockázati alapon lehet meghatározni, az etikus bankok viszont nem bizonyították még egyértelműen, hogy ők kevésbé lennének rizikósak. Mint mondta: az előírások idő előtti lazítása bankcsődökhöz vezethetne, ez pedig senkinek sem lenne jó. Addig is, amíg a helyzet tisztul, a MagNet lépett: jelképes, 500 ezer eurós tulajdonrésszel beszállt a szövetkezeti alapon működő Banca Popolare Eticába.
