Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke egy háttérbeszélgetésen újságíróknak azt mondta, hogy az elmúlt négy-öt évben hét százalékkal csökkent a házi gyerekorvosi praxisok száma, és csak azért nem többel, mert egyes önkormányzatok ráébredtek, hogy akár helyettesítéssel is, de támogatni kell a praxis fennmaradását. 

A szakember szerint ez azonban hosszú távon nem megoldás, mert a 70 év körüli házi gyerekorvosi gárda már fizikailag sem bírja a pluszterhelést. Mint mondta, a finanszírozás is ez ellen dolgozik, a helyettes ugyanis nem kapja meg a teljes összeget, így anyagilag is rosszul jár és segítőket sem tud felvenni – derül ki a Napi.hu tudósításából.

Az elnök kijelentette, az 1500-ra apadt házi gyerekorvosi praxist mára csupán 1400 gyerekorvos látja el, a praxisok 7 százaléka (106 praxis) kiürült, csak helyettesítéssel működik.

Szerinte a megoldás az lenne, ha racionalizálnák az ellátást, hogy kevesebb orvos is el tudja látni a betegeket. Póta György itt szerkezeti, pénzügyi és szervezési változásokra is utalt. Az egyesület támogatja a Magyar Orvosi Kamara kezdeményezését, hogy legyen 900 ezer forint a kezdő bruttó szakorvosi bér. Jelenleg egy átlagos házi gyerekorvosi praxis havi 1,4-1,5 millió forintot kap a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől, aminek az egyharmada azonnal a vállalkozáshoz kapcsolódó közterhek fedezeteként visszakerül az állami költségvetésbe. A maradékból kell kigazdálkodni az alkalmazott bérét, a rezsit és az eszközöket is a háziorvosi béren kívül, amelyre nem marad több nettó 300-400 ezer forintnál – tette hozzá az elnök.

Póta hangsúlyozta azt is, hogy

miközben a kormány legfontosabb üzenete a családok támogatása és a születésszám növelés, a gondokkal küzdő gyerekorvosi ellátás kormányzati oldalról nem kap megerősítést: 

a 2020-as költségvetésben az alapellátásra szánt 10,5 milliárdos pluszból szinte semmi nem jut a házi orvosi, házi gyerekorvosi praxisok működtetésére, abból 9,5 milliárdot a fogorvosok finanszírozásának a kiegészítésére fordítanak.