A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) felmérést végez a hazai vállalkozások körében annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kaphasson a koronavírus-fertőzés gazdasági hatásairól. A témában készült online, önkitöltős kérdőív 9035 vállalkozás válaszai alapján készült el.

A felmérés szerint a válaszadó cégek 74 százaléka kedvezőtlennek ítéli saját vállalkozása üzleti helyzetét a következő hat hónapra vonatkozóan, 37 százalékuk pedig nagyon kedvezőtlen üzleti helyzetre számít a következő félévben, mindössze körülbelül ötödük véli úgy, hogy nem változik a helyzetük, minden az eddigiek szerint alakul, és csupán 7 százalék számít az üzleti helyzete javulására.

Az inkább vagy nagyon kedvezőtlen üzleti helyzetre számító cégek aránya az átlagnál magasabb a 10-49 fős kisvállalkozások (80 százalék) körében.

Ez a fajta várakozás kiemelkedően magas a szálláshely-szolgáltatáshoz és vendéglátáshoz (93 százalék), kereskedelemhez (79 százalék), valamint a szállítás-raktározás (86 százalék) ágazatokhoz tartozó cégek körében.

A cégek 37 százaléka szerint a koronavírus terjedése inkább rontja, további 48 százalékuk szerint viszont nagy mértékben rontja vállalkozásuk kilátásait, csak a válaszadók 14 százaléka érzi úgy, hogy a vírus terjedése nem befolyásolja a helyzetét. Azon cégek aránya, akik szerint a vírus terjedése nagy mértékben rontja a jövőbeni kilátásokat, a 10-49 fős kisvállalkozások (52 százalék) körében magasabb, mint a többi létszámkategória esetében.

Az exportáló cégek körében magasabb (54 százalék) azon cégek aránya, akik szerint a helyzet nagy mértékben rontja a kilátásaikat, mint az exportra nem termelő (44 százalék) válaszadók esetében.

A válaszadók 20 százaléka egyelőre nem érzékeli a cége működésében a koronavírus terjedésének hatásait. 13 százalékuk ugyanakkor már kisebb zavarokat tapasztal, amelyeknek kis mértékű hatása van a cég működésére.

Komoly, a cég működését akadályozó zavarokat jelenleg a válaszadó cégek 25 százaléka tapasztal.

A komoly zavarokat érzékelő cégek aránya a kisvállalkozások körében a legmagasabb (27 százalék), azon cégeké pedig, akik még nem érzékelik a vírus terjedésének negatív hatásait, a mikrovállalkozások között (21 százalék).

A komoly, cég működését jelentősen akadályozó hatásokat tapasztaló cégek között szintén felülreprezentáltak a szálláshely-szolgáltatók és vendéglátók (47 százalék) valamint a szállítóraktározó vállalkozások (39 százalék).

Az exportáló cégek (30 százalék) és a részben, vagy egészében külföldi tulajdonúak között (32 százalék) szintén magasabb a komoly zavart érzékelők aránya, mint a hazai piacra termelők (23 százalék) és a tisztán hazai tulajdonú (24 százalék) vállalkozások esetében. Szintén magas a komoly zavart érzékelők aránya (33 százalék) azon cégek között, amelyek beszállítóinak többsége külföldön működő cég.

A cégek 86 százaléka számít arra, hogy a cége működését a közeljövőben befolyásolni fogja a koronavírus negatív hatása. A válaszadó cégek átlagosan 3 és fél héten belül számítanak a negatív hatások begyűrűzésére.

Ez az átlag a már jelenleg is magas arányban zavarokat tapasztaló szálláshely-szolgáltató és vendéglátó valamint a szállítmányozó és raktározó cégek esetében alacsonyabb, 3 hét körül alakul, míg a mezőgazdaság és az építőipar ágazathoz tartozó cégek esetében magasabb, az ide tartozó, negatív hatásokra számító cégek 5 héten belül várják a hatások begyűrűzését.

A válaszadók nagy többsége (85 százaléka) nem rendelkezik vészforgatókönyvvel vagy tervvel a koronavírus terjedéséhez hasonló helyzetekre, 40 százalékuk azonban jelenleg dolgozik ilyen terven. 9 százalékuknak van ilyen terve, de még nem lépett életbe, 7 százalékuknál pedig már életbe lépett a vészforgatókönyv. Azok aránya, akiknek nincs vészforgatókönyve a válsághelyzetekre, a vállalatmérettel csökken: míg a mikrovállalkozások 87 százalékára jellemző ez, a nagyvállalatoknak már csak 49 százalékára.

A megbetegedések és az esetleges karantén intézkedések munkajogi kezelésére a válaszadó cégek 52 százaléka nem rendelkezik tervvel. Az ilyen cégek aránya az átlagosnál magasabb (55 százalék) az egyéni vállalkozókat is magába foglaló mikrovállalkozások körében, illetve jellemzőbb a mezőgazdasági (54 százalék), az építőipari (56 százalék), a kereskedelmi (52 százalék), az egyéb gazdasági és személyi szolgáltatásokat nyújtó (55 százalék) valamint a közigazgatáshoz, oktatáshoz és szociális szolgáltatásokhoz tartozó (52 százalék) válaszadó cégekre, mint a többi ágazatban működőre.

A tervvel rendelkező cégek közül a legtöbb válaszadó (37 százalék) az otthoni munkavégzés/ home office elrendelését tervezi.

A home office elrendelését elsősorban a közép- és nagyvállalatok tervezik (60 illetve 66 százalékuk). A válaszadók közel harmada gondolkozik a fizetés nélküli szabadság elrendelésén. Az ilyen cégek aránya a kis- (42 százalék) és a középvállalkozások (42 százalék), ágazati szinten vizsgálva pedig a bányászathoz és iparhoz (37 százalék), a szálláshely-szolgáltatáshoz és vendéglátáshoz (39 százalék), valamint a szállítás és raktározás (36 százalék) ágazathoz tartozó cégek körében a 5 legmagasabb.

A cégek szintén negyede a munkaszerződés szerint tervezi kezelni az esetleges megbetegedéseket és karanténhelyzetet. 22 százalékuk fizetett szabadság elrendelését tervezi, 21 százalék pedig korlátozza a külföldi utazásokat. A túlórák leépítését illetve kivételes bérfizetést a válaszadó vállalkozások 5 százaléka tervezi.

A válaszadó cégek 71 százalékának működése során nincs szüksége olyan termékre vagy alapanyagra, amely a vírus terjedése miatt jelenleg korlátozás alá esik. 15 százalékuk esetében van ilyen termék vagy alapanyag, és nem tudják kiváltani helyettesítő termékkel. További 9 százalékuk jelezte, hogy az ilyen termékeket csak drágább vagy gyengébb minőségű helyettesítővel tudják kiváltani, 5 százalékuk pedig hasonló árú és minőségű termékkel vagy alapanyaggal.

Azon cégek aránya, amelyek ilyen típusú zavart tapasztalnak az ellátási láncban, a közép- és a nagyvállalkozások körében a legmagasabb. A középvállalkozások esetében a válaszadó cégek 23 százaléka, a nagyvállalatok között pedig 27 százaléka jelezte, hogy van olyan termék vagy alapanyag, amelyet nem tudnak kiváltani.

A nagyvállalatok 18 százaléka, a középvállalkozásoknak pedig 16 százaléka szerint csak drágább vagy gyengébb minőségű termékkel tudják helyettesíteni a terméket, amelynek a behozatala korlátozva van jelenleg. Az egyes ágazatok közül az ipari és a kereskedelmi cégek jeleztek a legmagasabb arányban ilyen problémát.

A válaszadó cégek 34 százaléka támogatná egy olyan alap létrejöttét, amely a válsághelyzetek esetén az átmeneti likviditási zavarok kezelésére alacsony kamatozású hitelt, garanciát nyújtana a vállalkozások számára amellett, hogy a vállalkozás vállalja a létszámtartást.

17 százalékuk támogatna egy ilyen alapot, de nem tartja elvárhatónak a létszámtartást. 14 százalékuk nem támogatná ezt, mivel nem a likviditási zavarokat tartja a legfőbb gondnak. A cégek 13 százaléka egyéb okból nem támogatná egy ilyen alap létrehozását. Ugyanakkor a válaszadók 36 százaléka nem tudja, hogy támogatna-e egy ilyen alapot.