„50 nap alatt összeomlott és jövő héttől megszűnik a magyar turizmus” – mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója egy szerda késő délutáni sajtótékoztatón. Azt mondta, a GDP több mint 13 százalékát adja ez a szektor, amely körülbelül 400 ezer embert foglalkoztat és további 100 ezer embernek áttételesen (például taxisofőrök) jelent megélhetést. Azzal számolnak, hogy

a szállodák és szálláshelyek 95 százaléka be fog zárni a következő héten, hetekben.

Néhány fog csak nyitva tartani, már csak itt maradó, de hamarosan kiutazó turisták vannak még Magyarországon.

A legfontosabbnak egyértelműen a munkavállalók megtartását tartják. Hétfőn már bezárt az első szálloda és elindultak az elbocsátások is. „Ha azonban elbocsátják a munkavállalókat, akkor nem fognak tudni mire újra építkezni” – figyelmeztet.

A válság ráadásul valóban derült égből villámcsapásként érte az eddig felívelőben levő szektort. A KSH januári adatai alapján 15 százalékkal nőtt a vendégforgalom és 17 százalékkal a külföldi vendégéjszakák száma: „minden idők legjobb időszakát reméltük az idei évtől” – teszi hozzá.

Optimisták azonban a lehetséges forgatókönyveket illetően: „bár a legérzékenyebben reagál a turizmus minden változásra, a leggyorsabban is regenerálódik” – mondja az MTÜ vezérigazgatója. Terveik és számításaik alapján a hazai turizmus jövő márciusra elérheti a tavaly márciusi szintet, a belföldi turizmust pedig már nyártól újraindíthatónak tartják.

Túry Gergely

Az MTÜ nem sokkal az után szólalt meg, hogy Orbán Viktor bejelentette a koronavírus-járvány miatti gazdaságvédelmi akcióterv első elemeit, amelyek jó része éppen ezt az ágazatot érinti.

Ezek az intézkedések (amelyek rendeletként cikkünk megjelenésekor még nem jelentek meg):

Úgy gondolják, hogy ezekkel az intézkedésekkel a turizmusban dolgozók döntő többségének az állása megtartható lehet. Az intézkedések nyomán a munkáltatóknak közel harmadával csökken a költségük: egy szállodai dolgozó 341 ezer forintos bérköltsége (bruttó bér+munkáltatói járulékok) esetében 103 ezer forintot „vállal át” az állam. Kihangsúlyozták, hogy közös szerepvállalással megmenthető a hazai turizmus, de ehhez minden szereplőre szükség van és az önkormányzatok is elengedhetnék az iparűzési adót.

Mit is vállal az állam?

A költségvetést mindenesetre nem fogja padlóra küldeni a járvány miatt életbe léptetendő gazdaságvédelmi akciók első csomagja. Költségvetési szempontból a legnagyobb tétel egyértelműen az, hogy a turizmus, a vendéglátás, a sport, a kultúra területén a munkáltatói járulékokat és a nyugdíjjárulékot nem kell befizetni június végéig. Ebből a körből a kulturális intézmények jelentős része (pl. múzeumok, színházak) állami körben vannak, vagyis a fizetéseket az állam állja, így bérek után fizetendő közterheket az állam csak átteszi egyik zsebéből a másikba – az elengedés után majd nem teszi át.

Túry Gergely

A járvány nyomán kialakult válság leginkább a turisztikai és vendéglátóipari cégeket sújtja eddig, illetve ebből a körből ezek súlya a legnagyobb. A KSH adatai szerint a szektorban szűk 190 ezer ember dolgozott 2019-ben. Az átlagkeresetük bruttó 240 ezer forint volt, de az átlagkereset emelkedése miatt számolhatunk 260 ezerrel. Ekkora bér után a munkáltatónak 49 400 forint járulékot kell összesen befizetnie, a nyugdíjjárulék (amely már a bruttóból jön le, vagyis most a munkavállalónál marad a nettóját növelve, nem a cégnél) 26 ezer forint. Ezekkel a számokkal kalkulálva a költségvetés havi 14,3 milliárd forinttól esik el. Plusz a kulturális intézmények és cégek, sportszervezetek elengedett járulékai. Illetve a taxisok katája (kisadózók tételes adója), nekik ugyanis szintén június 30-ig nem kell befizetniük az adóelőleget. Ez maximum havi pár milliárd lehet, a költségvetés az összes magyarországi katástól 193 milliárd bevételt vár egész évre.

A cégeknek a turizmusfejlesztési hozzájárulást sem kell befizetniük, a négyszázalékos - valójában az 5 százalékra csökkentett áfát kiegészítő - adóból a a költségvetés egész évre 36 milliárdot várt. Vagyis havi 3 milliárdot. Igaz, a felfüggesztés most jórészt látszatintézkedés, a hozzájárulást ugyanis - a forgalmi adóval megegyezően - a bevétel után kell fizetni, és mivel a szektor jelenleg padlón van, ebből a közteherből amúgy sem látott volna sok pénzt a büdzsé.

Tehát ezek az intézkedések így összesen körülbelül havi szűk 20 milliárd forint kiesést okozhatnak a költségvetésnek.

Négy hónapra ez 80 milliárd kiesés az államnak, ha esetleg év végéig életben marad a járulékmentesség, az 200 milliárd forint. Ez a központi költségvetésben nem túl nagy, kigazdálkodható tétel (a GDP-nek kevesebb mint fél százaléka). Az érintettek számára persze komoly segítséget jelent – bár nyilván van, akinek nem lesz elég a talpon maradáshoz, vagy akár ahhoz, hogy ne kelljen munkavállalókat elbocsátania. Persze érdemes megjegyezni, hogy ha ezek a cégek tömegével csődbe mennek, akkor az állam ugyanúgy elesik a szóban forgó bevételtől.

A csomagban található egyéb, a járulékfizetési mentességet kapott szektorokra vonatkozó intézkedés, amely szerint ezekben az ágazatokban a helyiségbérleti szerződést nem lehet felmondani, a bérleti díjat nem lehet megemelni. Ez az államnak egy forintjába sem kerül, de főleg vendéglátóipari cégeknek ha nem is anyagi könnyebbséget, de biztonságot, kiszámíthatóságot nyújt, amire nagy szükségük van.

Az intézkedés esetében hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy ez az első lépést, amelyet "szinte mindennap" újabb fog követni, ám az már most is feltűnt, hogy a gazdaság, főleg a szolgáltatóipar egyéb ágazatait kevéssé segítette meg egyelőre a kormány. Legalábbis az adókönnyítésekkel, az MNB által még hétfőn javasolt, és a kormány által most jóváhagyott, a vállalkozói hitelekre (is) vonatkozó hiteltörlesztési moratórium általánosan érint mindenkit.

Pedig másokat is súlyosan érint a mostani járvány, pontosabban a járvány miatti korlátozó intézkedések. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának nagyjából a bejelentéssel egy időben publikált felmérésében a szálláshelyszolgáltatásban és vendéglátásban érintett vállalkozások 93 százaléka számolt a helyzete rosszabbodásával, ez az arány 86 százalékos volt a szállításnál és 79 százalékos a kereskedelemnél. A legkevésbé az építőiparban tevékenykedő vállalkozók aggódnak, de még ott is a megkérdezettek több mint fele, 56 százaléka romlásra számít.