Nyugalom, nem lesznek katonák a Tesco bejáratánál

Megjelentek a katonák, megtekintették a gyártósort, mintha értenének hozzá, de ennyi, a munka ugyanúgy ment tovább

– mesélt tapasztalatairól a hvg.hu forrása arról, mit lehet érzékelni egy olyan gyárban, ahol megjelentek a katonák a veszélyhelyzet miatt. Szerdára 84 ilyen cég lett, a honvédelmi irányító törzsek megjelentek a többi között a Tescónál, a CBA-nál, a SPAR-nál, az Egisnél, a Richternél és a Tevánál, de múlt hét óta jelen vannak az MVM-nél, a MOL-nál, a Paksi Atomerőműnél, a MAVIR-nál, közlekedési vállalatoknál vagy a Postánál is. A pontos listát itt és itt találja.

Ezeket a cégeket a kormány – illetve a Benkő Tibor honvédelmi miniszter vezette akciócsoport – az ország működése szempontjából létfontosságúnak tartja. A listán nincs semmi meglepő – mondta a hvg.hu-nak Fazakas Balázs, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda peres és vitarendezési csoportjának vezetője.

Elsősorban olyan iparágban tevékenykedő cégekről van szó, amelyek az ország veszélyhelyzeti ellátásában kiemelt infrastrukturális szerepet tölthetnek be, amelyek zöme még az új lista alapján is állami tulajdonban van.

Náluk valószínűleg túl nagy újdonságot nem jelent majd az központi koordináció, amelyet jelenleg a honvédség végez a cégeknél (hiszen ezen állami cégek egy része például a migrációs válság során is mozgósítva lett), a magántulajdonban levőknél már jóval inkább.

honvedelem.hu / Botár Gergely

Jelenleg nem publikus, hogy milyen korlátozások alá esnek az érintett cégek, de a mostani hírek szerint érdemi korlátozásról nincs szó, a kivezényelt egységek koordinációs feladatokat látnak el, felmérik a készleteket és veszélyhelyzeti lehetőségeket.

Az egész szituáció új, nincs releváns hazai példa vagy gyakorlat a veszélyhelyzeti működésre, a vonatkozó jogszabályok pedig a konkrét korlátozások listáját nem tartalmazzák, általános felhatalmazást adnak a szükséges és arányos lépések megtételére, így egy következő fázisban (az erőforrások felmérését követően) megvonhatják az érintett cégek menedzsmentjének jogát, és kinevezhetnek egy "veszélyhelyzeti kormánybiztost", aki jóvá hagyja a pénzügyi tranzakciókat, készletbeszerzéseket, értékesítéseket, de akár időleges államosításra is bekövetkezhet – mondja Fazakas.

honvedelem.hu / Rácz Tünde

Átállás helyett átszállítás?

Az ügyvéd szerint – bár a felhatalmazás adott esetben erre is meg lenne – technikai okokból kevéssé valószínű, hogy egy autóalkatrészeket előállító gyárat egyik napról a másikra át lehessen állítani lélegeztetőgép-gyártásra, az viszont elképzelhető, hogy elveszik az ahhoz szükséges összes fellelhető alapanyagot, és átadják annak a cégnek, ami le tudja gyártani azt. Ugyanez előfordulhat egy vegyipari cégnél is: oda csoportosítják át a szükséges alapanyagot, erőforrásokat, ahol jobban hasznosul.

Nem lenne példa nélküli az sem, hogy magánkórházakat jelölnek ki karanténkórháznak, vagy magánszolgáltatót köteleznek járványügyi ellátásra – mint ahogy ez Olaszországban is történt (nálunk egyébként ajánlkozott már magánkórház és szálloda is – a szerk). A közlekedési cégeket is bevonhatják személy- vagy halottszállításba.

Múlt héten az Auchannál, most pedig a többi között a Tescónál, a SPAR-nál, a CBA-nál és a Coopnál jelentek meg a katonák, akik itt is a készleteket, erőforrásokat mérhetik fel jelen pillanatban – mondja Fazakas. Szükség esetén elképzelhető, hogy értékesítési korlátozásokat vezetnek be, vagy például az egészségügyi ellátásban szükséges anyagok lakossági értékesítését korlátozzák akként, hogy a kórházak élvezzenek prioritást, de most az átlagfogyasztó nem érzékel az egészből semmit.

Ha valaki elmegy a Tescóba, ott nem fog katonát látni. Nem tartunk itt, és valószínűleg nem is fogunk.

Ugyanezt ígérte egyébként az operatív törzs ülése után tartott sajtótájékoztatón Ruszin Romulusz dandártábornok is:

ezt nem úgy kell elképzelni ezt, hogy mostantól fegyveresek fognak állni a pénztáraknál.

A dolgozókat alapból érinti

A 84 érintett cégnél dolgozókra továbbra is a Munka törvénykönyve vonatkozik, az attól eltérő foglalkoztatást, akár a Munka törvénykönyvétől eltérő körben 24 órás munkarendre átállást, bent lakást Fazakas szerint a munkavállalók hozzájárulásával vagy normatív módon rendelettel lehet előírni.

Mennyire indokolt katonákat küldeni a fontos cégekhez?

Benkő Tiborék helyszínre rendelt irányító csoportjai első körben valószínűleg még csak logisztikához és objektumvédelemhez értő honvédekből állnak majd, ha viszont a rendkívüli helyzet súlyosbodik, akkor bekövetkezhet bármelyik cég felügyelet alá vonása a közérdekre hivatkozva. Az első körben kiválasztott cégekhez már javában érkeznek az irányítócsoportok, amelyek óhatatlanul belelátnak majd kényes, akár komoly értéket képviselő üzleti titkokba is.

A honvédség megjelenése miatt a cégek nem látnak rá egymás üzleti titkaira, de lehet olyan, amit meg kell osztani az Operatív Törzzsel, illetve a kormányzattal. Ezt ők kötelesek megőrizni, és a veszélyhelyzet végén nem használhatják fel saját célra. Ezzel nem lehet visszaélni, és csak szükséges és arányos mértékben ismerhetik meg és használhatják fel. Az érintett cégeknek – szükség esetén – azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás jár, egy megállapodással vagy egy külön hatósági eljárásban hozott határozat formájában, amit bíróság előtt meg lehet támadni. Az viszont kérdés, hogy a cégek mikor jutnak pénzükhöz, a kormányzat választhat olyan megoldást is, hogy csak a veszélyhelyzet végén rendezi az egyéni károkat.