Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
1964 óta Japán büszkesége a Sinkanzen, amelynek technológiája a távol-keleti szigetország egyik nevezetes turisztikai látványossága. A szupergyorsvonat ráadásul nemcsak biztonságos, hasznot is hajt. Legalábbis eddig, most ugyanis több vasúti társaság is a bevételek drasztikus eséséről számol be, a legrégebbi és eddig legjövedelmezőbb vonalat üzemeltető Central Japan Railway Company (JR Central) például bevételeinek 73 százalékos csökkenését regisztrálhatta a második negyedévben az előző évhez képest.
Az ok egyszerű: a híresen munkamániás japánok is egyre inkább otthonaikba szorulnak, így pedig nem használják munkába járásra a vonatot. És persze a külföldiek sem jönnek, így a turisták sem növelik a bevételeket. Ez utóbbi nemcsak a jegyárak miatt fontos, hanem azért is, mert a vasúttársaságok üzemeltetik a pályaudvarokon lévő éttermek és boltok egy részét is.
Az sem segített, hogy az üzemeltetők előre menekülnek a válság idején: még több szupergyorsvonatot járatnak, hogy lehetővé tegyék a távolságtartást. Csakhogy ez magával hozza a profit további csökkenését.
Arról a nehézségekről beszámoló Bloomberg is emlékeztet rá, hogy a hirosimai atombomba felrobbantása után három nappal már működött a vasút, ahogy a Japánban gyakori földrengések sem kezdték ki eddig igazán a hálózatot. Ugyanakkor most nemcsak a koronavírus-válság nehezíti a Sinkanzen sorsát: az országban olyan mértékű a társadalom öregedése és a technológia fejlődése olyan szinten csökkenti a fiatalok mobilitását, hogy az már rövidebb távon is hatással lehet a gyorsvasutat üzemeltető társaságok eredményére.
A trend pedig egyelőre nem látszik megtörni. A társadalom egyre nagyobb részét teszik ki a nyugdíjasok, a fiatalok pedig tömegekben hagyjál el a vidéki városokat, hogy a nagyobb metropoliszokban, például Tokióban próbáljanak szerencsét. A folyamatot komolyan kell venni: egyes kutatások szerint 2050-re a vidéki városok fele teljesen kihal.
Nem mindenki aggódik ugyanakkor: Christopher Hood vasúti szakértő szerint, ha nem húzódik el évekig a koronavírus-járvány, akkor előbb vagy utóbb visszaáll a korábbi helyzet. Lehet, hogy az utasszám nem éri majd el a korábbi csúcsokat, de nem lesz ítéletnapi forgatókönyv a Sinkanzen ellen – mondta a Bloombergnek.
