Nagy csapást mért a járvány a vendéglátósokra, köztük a lakásétterem-üzemeltetőkre is. Olyan helyekről van szó, ahol séf fogadja a vendégeket, beszélget velük és látványkonyhát visz, és a vendégek ezért fizetnek. Ma már nincs a világnak olyan pontja, ahol ne lenne lakásétterem, Magyarországon is van jó pár.

A lakásétterem jogi szempontból nehezen megfogható kategória. Amennyiben étteremnek tekintjük, úgy a járvány miatt hatályos szabályozás alapján nem fogadhatnak vendégeket. Ha viszont családi vagy magánrendezvénynek, akkor legfeljebb 10 embert láthatnak vendégül.

A Millió Lakásétterembe tíznél többen egyébként be sem férnének, ettől függetlenül már tavaly március óta nem fogadnak vendégeket – írta megkeresésünkre Somogyi Attila, a hely tulajdonosa. „Ketten csináljuk az éttermet a feleségemmel, mindketten rendelkezünk főállással, amely szerencsére nem forog veszélyben, így egzisztenciális szempontból nem okozott fennakadást az életünkben a lakáséttermünk szüneteltetése” – meséli. Számukra a lakásétterem üzemeltetése inkább hobbi, semmint megélhetést biztosító, üzleti alapú vállalkozás, „emiatt bennünket annyiban érintett rosszul a járvány, hogy ezzel a szeretett foglalatosságunknak az elmúlt lassan egy évben nem hódolhattunk”. Mivel főállásuk van, úgy döntöttek, nem reszkíroznak, ezért ennél mélyebben nem is jártak utána a jogszabályok biztosította lehetőségeknek.

A Zincenco Lakáséttermet szintén egy házaspár vezeti, Zaida és Igor Zincenco. „Gondolom, ha egy baráti társaság összegyűlik 10 főig egy vacsorára, akkor annak nem lehet törvényi akadálya” – véli Igor. Mindenesetre most ők is zárva vannak, és alig várják, hogy „véget érjen ez az őrült helyzet”.

„A 2020-as év lett volna számunkra az az év, működésünk harmadik éve, amikor már nyereségesek tudtunk volna lenni, ha nem jön a járvány” – panaszolja Tóth-Zsédely Rita, a Szuterén Gasztrotér vezetője. A tavaly márciusi bezáráskor hamar reagáltak a kialakult helyzetre: különféle csomagokat állítottak össze a vendégeknek. „A két hónapos bezárás után nagy volt a kereslet vacsoráinkra, érezhető volt, hogy az emberek kifejezetten keresik a kerthelyiségeket és a kisebb éttermeket” – mondja, hozzátéve, hogy a november óta tartó zárva tartás már érzékenyebben érinti őket, „egyrészt mert bizonytalan a nyitás dátuma, illetve annak feltételei, ezért tervezni sem lehet, másrészt nekünk a vendégek személyes jelenléte, a közvetlen kapcsolat velük a legfontosabb”. Most havonta változó és megrendelhető gourmet pakkokat állítanak össze, most épp farsangra. „Úgy tervezzük, hogy ezt az üzleti lábat később is megtartjuk, bizonyos delikátesz termékek folyamatosan elérhetőek lesznek a vendégeink számára” – hangsúlyozza Tóth-Zsédely Rita, hozzátéve, hogy mivel saját ingatlanban működtetik az éttermet, alkalmazottjuk nincs, az egyes vacsorákon alkalmi kisegítők dolgoznak, így „csupán” a bevételkiesés érinti őket, „többletköltségünk nincs, bérleti díj, munkabér nem terhel minket”.

Kiskapuk

Egy belvárosi lakásétterem séfje, aki azt kérte, nevét ne írjuk le, úgy véli, ember legyen a talpán, aki a jelenleg érvényes szabályok között eligazodik. Nem érti például, hogy az üzemi étkezdék miért lehetnek nyitva, miközben a lakáséttermek nem. „Az üzemi étkezdében ugyanúgy étkezünk, mint egy normális étteremben. Ez miért lehet?” – kérdezi, és arra is választ vár, hogy „ki és hogyan határozza meg, hogy gazdasági, netán oktatási céllal megy le a vendég az étterem büféjébe kávézni, étkezni”. Az éttermek ugyanis gazdasági vagy oktatási célból fogadhatnak vendégeket. „Ha nálam üzleti, gazdasági megbeszélés folyik, közben kávéval szolgálom ki a résztvevőket, közben meg ebédet is főzök nekik, akkor törvényt sértek vagy jogtisztelő állampolgárként viselkedem? Vagy az előző bekezdésre hivatkozva, a mellettem lévő irodaház alkalmazottainak minden nap ebédet főzök, az minek minősül?” – teszi fel a kérdést, hozzátéve, hogy „a lakásétterem mint gazdasági szervezet be van zárva. Tilos vendéget fogadni.”

Ám a vendégek részéről nagy a nyomás, ezért „mindig van egy-egy kis családi összejövetel tíz fő alatt. Házhoz is megyünk, ahol egyértelműen családi esemény kerül megrendezésre” – árulja el, hozzátéve, hogy

a társadalom nagyon fáradt, és már a vállalkozásokat sem érdekli a szabályozás, így itt is megtalálható a szokásos magyar kiskapu.

Az előfoglalási naptáruk a séf elmondása szerint már majdnem ugyanúgy néz ki, mint egy évvel ezelőtt, ami azt jelenti, hogy már a március végi időpontok is foglaltak. „Én dolgozom. Ameddig lehet és valaki fel nem jelent” – árulja el, hozzáfűzve, hogy „ha így megy tovább, akkor visszatérünk a lakásétterem eredeti funkciójához, melyet az ötvenes évek közepén Kubában találtak ki: titkos találkahelyek, rendezvények, vacsorák”.

Képünk illusztráció

AFP / Barbara Gindl

Mi a különbség a lakásétterem és a hagyományos étterem között?

A lakáséttermek szabályozása a koronavírus-járvány előtt sem volt kellően tisztázott. Az érdekvédelmi szövetségek jó ideje szeretnék elérni, hogy a lakáséttermek működésének szabályozása is közel hasonló legyen a hagyományos éttermekéhez. A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára, Böröcz Lajos a hvg.hu-nak azt mondta, a lakáséttermekben profi séfek főzhetnek, naponta a jogszabály szerinti, maximum 14, előre bejelentkezett vendégnek, azok jelenlétében. „A jogszabály kimondja, hogy az ételeket csak az elkészítés helyén lehet forgalomban hozni, ezért elkészültük után frissen, ott helyben el is fogyasztják a résztvevők. A maradékot másnap már tilos eladni, így eltenni semmit sem lehet” – közölte.

Ha valaki lakáséttermet szeretne nyitni, azt elég az önkormányzatnak bejelentenie. Viszont az élelmiszerek forgalomba hozatalához a Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal engedélye kell. A lakáséttermek esetében vannak bizonyos könnyítések például a szakosított tárolásban, vagy hogy nem követelik meg a külön férfi és női vendég WC-t, de ezeket leszámítva a vízminőség-ellenőrzéstől kezdve a helyiségre vonatkozó HACCP-terven keresztül a rágcsálóirtásig mindent ugyanúgy kell csinálni, mint a nagy éttermeknél.

Ezek alapján a válság miatti lezárások, korlátozások idején nem volt és most sincs legális lehetőség a működtetésükre

– zárta Böröcz Lajos, aki annak örülne, ha a jövőben a lakáséttermek működését regisztrációhoz kötnék, és ugyanúgy kellene adózniuk, mint a hagyományos éttermeknek. Az élelmiszerbiztonság területén pedig legalább a minimális követelményeknek meg kellene felelniük, azaz például tájékoztatást adniuk az ételekben található allergénekről.

(Kiemelt képünk illusztráció)