Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Megdicsérte a kormány és a Magyar Nemzeti Bank válságkezelését Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, aki a bankcsoport éves eredményét ismertető online sajtótájékoztatón tartott helyzetértékelést. Arról beszélt: 2019-hez képest rosszabb évet zártak, de a 2020 elején és közepén megfogalmazott várakozásoknál lényegesen jobb lett a tavalyi teljesítmény. Csányi szerint kiemelkedően jó a tőkearányos megtérülés 13 százalékos szintje, és az, hogy 9 százalékkal bővült a bevétel. Ezen belül voltak komoly növekedést mutató tételek: a jelzáloghitel-folyósítások 15 százalékkal, a babaváró hitel szerződéses összege 23 százalékkal, a mikro- és kisvállalkozói teljesítő hitelállomány 55 százalékkal nőtt.
5 százalékkal emelkedett az OTP működési eredménye is 2020-ban, ám az összkép már nem ennyire jó: a konszolidált adózott eredmény 26 százalékkal esett vissza, amit jobbára a kockázati költségek növekedésének lehet betudni az elnök szerint. "Jelentős veszteséget okoz a banknak, hogy többletlikviditással rendelkezik, de felelőtlen hitelezésbe nem kezdünk" – jegyezte meg Csányi Sándor.
A bankelnök a válságkezelést érintő intézkedések közül a családi, házépítéshez vagy felújításhoz köthető támogatási konstrukciókat, illetve a kkv-knak szánt tízmilliós ingyenhitelt emelte ki, míg a jegybanknál a Növekedési hitelprogramot, a likviditás bővítését, a tőkepufferek észszerű lazítását és a minősített fogyasztóbarát hitel bevezetését nevesítette.
Jelenleg az OTP menedzsmentje három országban folytat tárgyalást akvizíciókról, az egyik már meglévő piacukat érintené – ismertette a bankár utalva arra, hogy szerinte idén is jelentenek be felvásárlást.
Az OTP Bankcsoport az egy évvel korábbinál 33 százalékkal alacsonyabb, 78,562 milliárd forint konszolidált korrigált adózott nyereséget ért el 2020 utolsó negyedévében, egész éves adózott eredménye pedig 26 százalékos csökkenéssel 310,268 milliárd forint lett 2020-ban – derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján péntekre virradóra közzétett jelentéséből.
A járványhelyzet továbbra is jelentős bizonytalanságot hordoz, ezért "konkrét számszaki csoportszintű menedzsment várakozások" megadása a 2021-es évre korai lenne. A jelenlegi információk alapján a menedzsment az év második felére a járványhelyzet negatív gazdasági hatásainak csökkenését és gyors gazdasági növekedés beindulását várja a csoport országaiban. Az összes kockázati költség alacsonyabb lehet, mint 2020-ban.
Közölték: az MNB felszólításának értelmében a hitelintézetek 2021. szeptember 30-ig nem fizetnek osztalékot, ugyanakkor ezt követően osztalékelőleg kifizetését az igazgatóság mérlegelheti. Mindemellett a biztonságos tőkehelyzet lehetővé teszi, hogy a menedzsment stratégiai céljainak megfelelően továbbra is keressen akvizíciós lehetőségeket – írták.
