A paksi bővítés egy év alatt 6,7 milliárd forint veszteséget hozott össze

Ahogy a megelőző években, 2020-ban is masszív veszteséggel zárt az új paksi atomerőmű felépítésének állami projektcége, a Paks II. Zrt. A veszteség ezúttal 3,4 milliárd forint volt, valamivel több, mint a megelőző évi 3,2 milliárd – derül ki a cég beszámolójából.

A veszteséges működés persze nem meglepő, a cég a beruházást készíti elő, árbevétele nincs, a bevételi oldalon csak a saját teljesítmények értékét könyveli. Kiadásai viszont vannak, azokon belül a legnagyobb szeletet, 10,8 milliárdot a fizetések tettek ki 2020-ban. Ez 2019-ben még csak 8,7 milliárd forint volt, igaz, akkor még csak 380 fő volt az átlagos létszám, nem 422.

A kiadásokat a cég a tulajdonos magyar állam tőkeemeléseiből fedezi. Az állam a 2014-es alapítás óta tőkésíti fel a céget, 2020-ban 73 milliárd forint tőkeemelés történt. Ezzel a tőketartalék 140 milliárd forintra nőtt, a jegyzett tőke 107 milliárdot ért el.

Kerítésen kívül is volt 3,3 milliárd veszteség

A paksi bővítés másik állami projektcége a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Kft. Míg a Paks II. Zrt. magáért az erőműépítésért felel, a PIP intézi a „kerítésen kívüli” fejlesztéseket – az erőmű építéséhez és majdani működéséhez ugyanis munkásszállásokra, raktárakra, irodákra stb. van szükség. Méghozzá sokra. A PIP 3,3 milliárd forintos veszteséggel zárta 2020-at, a Paks II.-vel ellentétben azonban ez a megszokottnál jóval nagyobb összeg.

A PIP-nél 2020-ban kezdtek igazán beindulni a bővítéssel kapcsolatos munkák, ennek megfelelően a tőkehelyzete alaposan átrendeződött. A forgóeszközök állománya 42 milliárd forintról 23-ra csökkent, ezen belül elfogyott 8,7 milliárd forintnyi értékpapír, a bankbetétek összege 33 milliárdról 23 milliárdra olvadt. A pénz nem tűnt el, nagyrészt beruházásokra és beruházásokra adott előlegekre fordították. A folyamatban lévő beruházások értéke 4,3 milliárd forintról 18 milliárd forintra nőtt.

A munka felpörgésével fizetésekre is sokat költöttek, a 2019-es 1,3 milliárd forint után 2,2 milliárdot. A foglalkoztatottak átlagos száma 75-ról 123-ra nőtt.

Az erőműépítés csúszik

Maga az atomerőműépítés jelenleg engedélyezési fázisban, illetve jelentős csúszásban van. Utóbbi miatt a Pénzügyminisztérium újratárgyalta a projektre felvett orosz hitel feltételeit. A módosítás lényege, hogy a hitel törlesztését nem 2026-ban, hanem csak 2031-ben kell elkezdeni, viszont a futamideje is rövidül 5 évvel. Az eredeti tervek szerint az új blokkoknak 2026-ban már termelniük kellett volna.

A 10 milliárd eurós hitelkeret 3,95–4,95 százalékos kamatszintje az újratárgyalás során nem változott, a piaci kondíciókhoz képest magas kamat fenntartását az orosz sajtó sikerként értékelte. A Pénzügyminisztérium azt emelte ki, hogy a hitel szabadon előtörleszthető (vagyis lényegében kedvezőbb hitelre cserélhető), Magyarország eddig minden számlát előtörlesztett, illetve előtörleszt.

A csúszásért a Pénzügyminisztérium az uniós vizsgálatok elhúzódását tette felelőssé, ami csak részben igaz: a beruházás 2016-ban megkapta a brüsszeli engedélyt, a főkivitelező Roszatom azonban csak 2020 közepén tudta beadni az új erőmű 283 ezer oldalas engedélykérelmi dokumentációját az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH). Amelynek 15 hónapja van elbírálni a kérelmet. Az OAH 2021 elején elismerte, hogy a kormány által elrendelt létszámstop miatt szakemberhiánnyal küzdenek, ami hatással lehet az engedélyezési folyamatra. Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója április 29-ével indoklás nélkül lemondott posztjáról.

A kerítésen kívüli fejlesztések elindultak

Ahogy említettük, zajlanak viszont már a PIP-féle kerítésen kívüli fejlesztések. 2020-ban összesen 12,5 milliárd forint értékben kötöttek tervezési keretmegállapodásokat, az egyikben a Mészáros gyerekek tervezőcége is benne van. Az egyik keretszerződés alatt 2021 első negyedévében hét darab egyedi szerződést kötöttek összesen 502 millió forint értékben, az alábbi konkrét feladatokra szerződtek ebben a keretmegállapodásban:

• 4000 fő elhelyezését biztosító moduláris szállásépületek – előkészítő szakasz tervezési feladatainak elvégzése.
• Paksi Ipari Parkban építendő 2. számú ipari út északi és déli szakaszának építéséhez szükséges – előkészítő szakasz tervezési feladatainak elvégzése.
• Magyar Közút Nonprofit Zrt. Paksi Mérnökség új telephelyének tervezési feladatainak elvégzése.
• Közmű-genplan készítése.
• Masterplan készítése.
• Geodéziai felmérés készítése.
• Villamosenergia-igény felmérése Paks város területén.

2021 áprilisában pedig összesen 292 millió forintért rendeltek berendezési tárgyakat és műszaki eszközöket, köztük több száz ágyat, ágyneműhuzatot, több kilométer függönyt és több száz WC-kefét.

A PIP 2020 tavaszán látott neki tető alá hozni a keretmegállapodásokat a beruházásokhoz. A konténervároson kívül a PIP egyebek mellett irodaházat és logisztikai csarnokot is épít. A tervek szerint a munkásokat a Duna paksi oldalán külön e célra épített konténerparkban fogják elhelyezni, a kalocsai oldalon pedig egy felújított, jelenleg használaton kívüli laktanyában – mindkét létesítményt felszerelik üzletekkel, kikapcsolódási, sportolási lehetőségekkel.

Paks és Kalocsa között új Duna-hidat húznak föl, de ez várhatóan nem fog elkészülni az erőműberuházás kezdetéig, ezért első körben a konténervárosban kezdik majd elszállásolni a munkásokat.

Az Országgyűlés lehatárolta a három megye 99 településéből álló Közép-Duna Menti Kiemelt Térséget (középpontjában Pakssal) és nevesítve beemelte az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióba.