Üzleti érvekkel próbálják a munkáltatók meggyőzni a kormányt, hogy a parlament elé kerülő pedofíliaellenes jogszabály-tervezetet, amelynek módosítója összemossa a nemi identitást a pedofíliával, korlátozná a homoszexualitás megjelenítését a médiában, tiltaná, hogy a kiskorúak eltérő nemi identitású emberekkel találkozzanak a műsorokban, filmekben, reklámokban, a jelenlegi formájában ne szavazzák meg.

A törvénymódosítás ellen kiálló cégek, munkáltatók a Nyitottak Vagyunk nevű nonprofit tömörülés tagjai, amelyet a Prezi, az espell és a Google alapított. Jelenleg a szervezetnek 1100 tagja van: magyarországi székhelyű foglalkoztatók, nagy nemzetközi vállalatok, magyar kis- és középvállalkozások, illetve szervezetek, amelyek a nyitottságot alapértéknek tekintik.

Közleményüket az Open For Business nemzetközi szervezettel közösen adják közzé, amely olyan globális nagyvállalatokat tömörít, mint a Lego, a Deutsche Bank, a L'Oréal, a Tesco, az IBM vagy a Facebook. 

Hangsúlyozzák, hogy szempontokat szeretnének nyújtani a június 15-én a Magyar Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat mérlegeléséhez, melynek "megszavazása növelné az LMBT+ emberek megkülönböztetését, és várhatóan jelentősebb mértékű zaklatásnak tenné ki őket, életkoruktól függetlenül".

Kiemelik, hogy azon felül, hogy a módosító a munkavállalókra negatív hatással lehet, a koalíció

a törvényjavaslat ellentétes a magyarországi vállalkozások (amelyeknek 63 százaléka aktívan elkötelezett a sokszínű és befogadó munkaerő mellett) üzleti érdekeivel is.

Üzleti előnyökkel jár ugyanis a sokszínűségbe befektetni, mert egy befogadó munkahelyen:

Hozzáteszik, hogy a törvényjavaslat rontaná a magyarországi vállalkozások értékét és aláásná a lehetőségeiket, hogy olyan nyitott és befogadó munkahelyeket teremtsenek, ahol szabadon áramolhatnak a gondolatok, ahol az emberek fel mernek szólalni, és ahol a tehetséges emberek hátterüktől függetlenül a legjobbat tudják nyújtani.

A Nyitottak Vagyunk és az Open For Business szerint a törvényjavaslat megszavazása Magyarországot kevésbé vonzó célponttá fogja tenni a multik számára.

Ennek a törvénynek a hatályba lépése rontaná Magyarország hírnevét nemzetközi munkavállalói bázisukban, így nehezebben tudnának kiemelkedő tehetségeket Magyarországra vonzani. Magyarországnak már most kezd olyan híre lenni, hogy nem nyitott a sokszínűség felé – például az OECD egyik friss kutatása szerint Magyarország az utolsó helyen szerepel azoknak az országoknak a listáján, ahol „kisebbségként jó élni”.

Végül kiemelik, hogy empirikus bizonyítékok vannak arra vonatkozóan is, hogy azok az országok, amelyek korlátozzák a kisebbségi csoportok társadalmi elfogadását, ennek közvetlen gazdasági hátrányait tapasztalják:

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: