Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A mezőhegyesi birtokot kezelő alapítványról korábban azt nyilatkozta a politikus, hogy a többi újonnan alapított közérdekű szervezettel szemben a Jövő Nemzedék Földje önfenntartó lesz.
A 15 milliárd forint pénzbeli vagyoni juttatást még áprilisban kapta a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, ez a Miniszterelnökség az Átlátszó közérdekű adatigénylésére megküldött válaszából derült ki. A lap azért fordult Gulyás Gergelyhez, mert tavasszal a Magyar Közlönyben ugyan megjelent, hogy 15 milliárd forint juttatást kap egy közérdekű alapítvány, de az már nem, hogy melyik. Két hónap után az Átlátszó megkapta a választ.
Tavaly áprilisban jelentette be a kormány, hogy 11 közérdekű alapítványt hoznak létre, főként felsőoktatási intézmények fenntartására, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak a 2016-ban „visszaállamosított”, 10 ezer hektáron működő mezőhegyesi ménesbirtokot szánták. A Jövő Nemzedék Földje Alapítványt tavaly október 27-én jegyezték be, a kuratóriumi tagok névsora már szeptemberben nyilvánosságra került: a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosaként Lázár János lett az elnök, és a kuratóriumba Csányi Attila, Balczó Barnabás, Kerezsi Miklós, és az agrárkamara elnöke, Győrffy Balázs került.
Az alapítvány cégbírósági bejegyzése után egy sajtónak szervezett háttérbeszélgetésről novemberben számolt be a Portfolio, itt részletesen idézték az alapítvány működéséről, finanszírozásáról is beszélő Lázárt. Az azóta építésügyi miniszterré kinevezett politikus a sajtóbeszélgetésen akkor elmondta, hogy a Jövő Nemzedék Alapítványa kilóg a közérdekű alapítványok sorából azzal, hogy lényegében önfenntartó lesz, nagyjából 1,1 milliárdból fognak gazdálkodni. Lázár az összeg forrását is megjelölte, úgy számolt, hogy a vagyonkezelésükbe kerülő 10 ezer hektárnyi földet a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nek bérbe adják, a befolyó bérleti díjakból, és a zrt.-ből kivett osztalékból fog gazdálkodni az alapítvány. A Ménesbirtok beszámolóiból az kiderül, hogy osztalékot nem vettek ki a cégből, bár egyelőre nem is kerültek a részvények az alapítványhoz, legalábbis a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány beszámolójában az áll, hogy a részvények átvezetése a beszámoló készítésekor még folyamatban volt. A közel 10 ezer hektáros földterület földhivatali átvezetésén már túl vannak, márciusban az alapítvány vagyonkezelői jogát bejegyezték.
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány októberi bejegyzése és a tavaly december 31-i másfél hónapos időszakról szóló beszámolójukban szerepel az a majdnem 600 millió forint, amelyet indításként minden alapítvány megkapott az államtól. A pénzből 7 millió forintot személyi juttatásokra fizetett ki az alapítvány, de nem a kuratóriumi tagoknak, ők a beszámoló szerint nem kaptak juttatást. Iroda bérletért és üzemeltetésért 1,3 millió forintot fizettek ki a budai Pasaréti úti villában.
Az egyelőre titok, hogy mire kapta az alapítvány a 15 milliárd forint közpénzt, a Magyar Hang ugyanis már a Miniszterelnökség táblázatában bukkant a támogatások listájára, és meg is keresték a honlappal sem rendelkező alapítvány elnökét, Lázár Jánost, és Győrffy Balázst is megkeresték, de egyiktől sem kaptak választ.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ellenzéki arcok és két régi kedvenc pokémon is felbukkan – videós beszámolónk az eseményről.