Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Nem szerződött az autóbontók kétharmada a Mol hulladékos leányvállalatával – írja a Szabad Európa. A lap szerint többen inkább bezárnak, mivel a hulladékkoncesszió július 1-jei életbe lépése után úgy tűnik, egyáltalán nem lesz kifizetődő a tevékenységük. Ez komoly problémát okozthat, évente ugyanis 150 ezer autót vonnak ki a forgalomból, de alig 20 ezer kerül legális bontókba, de az új sokak által kritizált rendszer miatt ez az arány még rosszabb lehet:
- sok kocsi az erdőkbe kerülhet,
- a megmaradó bontók többszörös kapacitással kell üzemeljenek,
- az emberek pedig nem tudják majd hol leadni a roncsokat.
Utóbbiról egyébként a hvg.hu-hoz is érkezett jelzés: egy olvasónk hiába próbálta leadni régi autóját, már nem vették át tőle egy Pest-környéki bontóban.
A leadott autók a hulladékkoncessziót 35 évre elnyerő Mol hulladékos cége, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) tulajdonába kerülnek. A bontósok a MOHU-tól kilogrammonként 17 forintért vehetnék át abontásra szánt autókat, ám addigra már feltehetően a jól értékesíthető alkatrészek nélkül, ugyanis a nekik kínált szerződés szerint a MOHU megszabhatja, hogy milyen alkatrészekre van szüksége, de erről nem állítottak össze listát.
A hulladékos monopólium emellett azt is megszabta, hogy a bontósok mennyit számolhatnak fel nekik a bontási tevékenységért, de ezek az összegek olyan alacsonyak lettek, amennyiért nem éri meg dolgozni a MOHU-nak.
