Az Európai Bíróság döntött, lehet-e védjegy Pablo Escobar

A Bíróság megerősítette az uniós szellemitulajdon-hivatal döntését.

  • hvg.hu hvg.hu
Az Európai Bíróság döntött, lehet-e védjegy Pablo Escobar

A néhai kolumbiai drogbáró, Pablo Escobar neve nem jegyezhető be az unióban védjegyként – döntött az Európai Bíróság.

Ezzel megerősítette az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2022-es döntését, amellyel visszautasította az Escobar Inc. kérelmét – írja a Reuters a döntésről. A Bíróság szerint az EUIPO-nak igaza volt, amikor úgy látta, a „Pablo Escobar” nevet a drogkereskedelemmel és drogterrorizmussal társítanák, nem pedig Escobar vélt vagy valós, a kolumbiai szegények érdekében tett cselekedeteivel.

“Amikor az apám megölte az apádat, az életem örökre megváltozott”

A Netflix elhajtotta, amikor felajánlotta a segítségét a Narcos sorozathoz. Apja, Kolumbia hírhedt kokainbárója egy asztalra terítette le neki a drogokat és magyarázta el, melyik mit okoz. Ő maga legalizálná a kábítószerkereskedelmet és meggyőződése, hogy a hatóságok összejátszanak a kereskedőkkel, de annak se lenne értelme, ha az összeset likvidálnák.

Az Escobar Inc. vállalatot Pablo Escobar testvére, Roberto de Jesús Escobar Gaviria – aki maga is 12 évet töltött börtönben különféle, a testvére szervezetében elkövetett bűncselekmények miatt – hozta létre Puerto Rico-n.

Gaviria pár évvel ezelőtt azt állította a cég egy összehajtható mobiltelefon fejlesztésén dolgozik, honlapja szerint azonban jelenleg csak az Escobar Cash nevű kriptovaluta kereskedelmével foglalkozik.

Csúnyán megvezette a világot Escobar testvére az összehajtható “telefonjával”

Egy világ hitte azt, hogy a hírhedt kolumbiai drogbáró testvére összehajtható telefont készített, pedig valójában egy átmatricázott Galaxy Foldot adott el a vásárlóknak.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.