EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Törölte a cégbíróság a brazil kötvényes cégek több ezer milliárd forintot tőkeemelését, és elrendelte a megelőző állapot helyreállítását – adta hírül a G7. A lap szerint a döntést nem a hatalmas – a Mol Nyrt. eszközértékének közel háromszorosára rúgó – vagyon nem létezése miatt hozták meg, hanem azért, mert az érintett cégek működése már a gigantikus tőkeemelések előtt is törvénytelen volt.
A Donor Zrt. és a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. példa nélküli, 4,5, illetve 5,1 ezer milliárd forintos tőkeemeléséről – amelyet idén januárban gond nélkül be is jegyeztek – a hvg.hu is beszámolt. A két cég eszközei pedig papíron a 2023-as eredménykimutatásban még ennél is magasabb, összesen közel 13,5 ezer milliárd forintot értek el.
A cégbíróság most arra jutott, hogy a cégek működése törvénysértő volt már a tőkeemelés előtt is, hiszen azok „részvényeinek előállítása (keletkeztetése) nem történt meg”, és ezek hiányában nem gyakorolhatott volna részvényesi jogokat a tulajdonos, így tőkét sem emelhetett volna. A bíróság ez alapján megsemmisítette a tőkeemelésről szóló alapítói határozatokat, elrendelte a tőkeemelés törlését, és 100 ezer forint eljárási költség megtérítésére is kötelezte a cégeket.
A lap emlékeztet arra, hogy az ügyben már vizsgálódik az adóhatóság, és további eljárásokra is lehet számítani, vagyis az ügynek még nincs vége.
Korábban megírtuk, hogy a történet túl szép, hogy igaz legyen, és valóban, a kötvények valódisága egészen biztosan megkérdőjelezhető. A részleteket itt olvashatja el.
