Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A KSH adatai szerint 2024 októberében 99,3 ezer külföldi állampolgárságú munkavállaló dolgozott Magyarországon, és a külföldi munkavállalók száma az elmúlt öt évben körülbelül 30 ezer fővel emelkedett – írja elemzésében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI).
A GVI 2024. tavaszi Prognózis kutatásának adatai alapján 2024-ben a hazai vállalkozások 2,5 százaléka foglalkoztatott külföldi állampolgárságú munkavállalót, 2025-re vonatkozóan pedig 2,4 százalékuk tervezte ezt.
A külföldi állampolgárok foglalkoztatása leginkább a közép- és nagyvállalatokra jellemző, előbbiek 24 százaléka, utóbbiaknak pedig 51 százaléka alkalmaz külföldieket. Az egyes ágazatok közül az ipari (6 százalékuk) és a mezőgazdasági cégek foglalkoztatnak (3 százalékuk) leggyakrabban más állampolgárságú munkavállalókat, régiós összehasonlításban pedig a közép-magyarországi és nyugat-dunántúli régiókban a leginkább elterjedt az alkalmazásuk.
A külföldieket foglalkoztató cégek fele szomszédos országok állampolgárait alkalmazza, de harmaduknál dolgoznak egyéb európai országok állampolgárai, 26 százalékuk pedig Ázsiából érkező munkavállalókat alkalmaz.
Mit dolgoznak?
A felvételt tervező vállalkozások legnagyobb számban szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokba és gépkezelői munkakörökbe vennének fel külföldi állampolgárokat – azokba a foglalkoztatási főcsoportokba, ahol a statisztikai adatok szerint jelenleg is a legtöbb külföldi állampolgár dolgozik. A leggyakrabban említett szakmák az egyszerű ipari foglalkozású, a rakodómunkás, a mechanikaigép-összeszerelő, az egyébgép-kezelő, a villamosberendezés-összeszerelő, a gumitermékgyártógép-kezelő, a kézi csomagoló és az egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak voltak.
A külföldieket foglalkoztató vállalkozások 38 százaléka azért fordult a külföldiek felé, hogy kezelni tudja a munkaerőhiányt. Ez különösen fontos indokként jelenik meg a külföldieket legnagyobb arányban foglalkoztató nagyvállalatok, ipari és mezőgazdasági cégek, külföldi tulajdonú és exportorientált cégek körében – ezekben a kategóriákban jellemzően a cégek 60-65 százaléka fontos vagy nagyon fontos indokként jelölte meg a munkaerőhiányt. A munkaerőhiány mellett a cégek 21-23 százalékánál fontos tényező a külföldiek foglalkoztatásában a szervezeti kultúra fejlesztése, a külföldi munkavállalók megbízhatósága és a vélt magasabb terhelhetőségük.
88 százalék azt mondja, soha!
Azon cégek között, amelyek jelenleg csak hazai munkavállalókat foglalkoztatnak, 12 százalék jelezte, hogy alkalmazna külföldieket, míg 88 százalékuk nem nyitott a külföldiek foglalkoztatására. A külföldiek foglalkoztatására legkevésbé a mikro- és kisvállalkozások, az építőipari és kereskedelmi cégek, valamint a kizárólag hazai piacra termelő vállalkozások nyitottak.
A külföldi munkavállalókat nem foglalkoztató cégek nagy többsége (82 százalékuk) úgy véli, hogy a nyitott pozíciókat hazai munkavállalókkal is be tudja tölteni. Az ilyen vállalkozások 57 százalékánál ugyanakkor nyelvi akadályok miatt nem alkalmaznak külföldieket, 42 százalékuk a magas adminisztrációs költségektől tart, 41 százalékuk tapasztalathiányról számol be, 31 százalékuk beilleszkedési problémáktól, 28 százalékuk pedig a kulturális különbségektől tart a külföldiek alkalmazása kapcsán.
