Nagy halom aranyon ücsöröghetnek a közép-kelet-európai bankok, stabilitás és magas jövedelmezőség jellemző a közép-kelet-európai bankpiacon – legalábbis ezt állítják a Deloitte pénzpiaci tanácsadócég szakértői. A cég részéréről Márton Albert partner, Csomor Csaba igazgató és Csoma Attila menedzser számoltak be az aktuális kilátásokról egy háttérbeszélgetésen.

A cég kutatása alapján az elmúlt évek kihívásai – geopolitikai feszültségek és a makrogazdasági környezet változásai – ellenére a bankok továbbra is kiemelkedő ellenálló képességet mutatnak. A 2024-es, a régiós bankpiac akviziciós aktivitását vizsgáló elemzés szerint a magas kamatkörnyezet miatti erős a jövedelmezőség, a továbbra is elaprózódott regionális bankpiac és a felvásárlásban potenciálisan érintett bankok stabil tőkepozíciója kedvező feltételeket teremtenek a piac további konszolidációjához.

Mint azt kérdésünkre is kifejtették, a regionális bankok tőkehelyzete jó, nem véletlenül arról kell beszélni, hogy az OTP megveszi a Société Générale több eladósorba kerülő leányát a térségben.

Maradnak a nagybankok

Látszólag egy folytatólagos szanálás vár a bankpiacra a régióban, ahol a bankok száma 21 százalékkal csökkent 2017 és 2023 között. A konszolidációban szerepet vállalt felvásárlásaival az OTP is, amely több régiós országban piacvezető lett.

Itthon is régi igénye a a jegybanknak, hogy szűküljön a banki mezőny, egyben élesedjen a verseny is. Elnézve az elmúlt 10 év fejleményeit, ez részben teljesült, ám a verseny továbbra sem éles, nem véletlen, hogy a kormányzati bírálat továbbra is az, hogy nálunk drága bankolni.

A hazai piacon mindenesetre vannak elég stabil szereplők: az OTP és az Erste nem megy sehova. A Raiffeisen és a CIB viszont már hosszú évek óta remegő sámlin állnak, azzal együtt, hogy hazai piacaiknak meghatározó szereplői.

A Deloitte tanulmánya szerint Kelet-Közép-Európa gazdasága 2024-ben mérsékelt erősödést mutatott, a növekedését több külső és belső kihívás is korlátozhatja a jövőben. A geopolitikai konfliktusok, kereskedelmi feszültségek és az energiapiacok sebezhetősége mellett a kilátásba helyezett amerikai vámok tovább növelik a bizonytalanságot.

Utóbbinál kérdésünkre a cég szakértői nem kívántak konkrét jóslatokba bocsátkozni.

A bankszektor jövedelmezősége 2023-2024-es időszakban rekordmagas volt, amelyet jelentősen támogatott a magas kamatkörnyezet és a jó portfólióminőség. Ezzel párhuzamosan a nem teljesítő hitelek aránya tovább csökkent, miközben a bankok tőkepozíciója régiós szinten továbbra is erős maradt.

A Deloitte összességében a lakossági, kevésbé a vállalati oldalon vár felfutást a hitelezésben. Mint azt kérdésünkre elmondták, a két szegmens között nagy eltérést mutatnak a számok.

Várhatók felvásárlások?

Historikusan az látható, hogy a legtöbb banki felvásárlási tranzakció azokban az időszakokban történik, mikor a bankszektor jelentősebb nehézségekkel küzd, amely kihívások erodálják a gyengébb szereplők tőkepozícióját, akik így tranzakciós kényszerbe kerülnek. A bankszektor általánosságban kiemelkedőnek mondható jövedelmezősége ennek megfelelően visszafogottabb M&A aktivitást eredményezett 2024-ben. Emellett a jegybankok inflációcsökkentő intézkedései révén jelentősen szűkült a piaci likviditás, korlátozva az olcsó források rendelkezésre állását az akvizíciók kedvező árazására és finanszírozására. Azonban a továbbra is elaprózódott régiós bankszektor konszolidációja a mérethatékonyság és a piaci pozíciók további erősítése érdekében várhatóan a jövőben is folytatódik.